A magyar történelem női szempontú krónikája - Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A magyar történelem női szempontú krónikája - Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

szeptember 10, 2010 - 11:50
Kosáryné Réz Lola (Réz Elenonóra) neve számomra az (és egy másik gyerekkori kedvenc- Kathleen Winsor: Amber c. regényének) fordítójaként csengett ismerősen, de mint némi keresés után kiderült, ő is a marginalizált nőírók egyike. A műfordítási munka mellett (pl. Pearl Buck regényeit is ő magyarította) 18 regényt és számos elbeszélést írt - noha ma ezek sajnos nem túl ismertek, megjelenésükkor sikert arattak, a Nyugatban pl. Füst Milán méltatta őket. (Ha utánanézek egy-egy nőírónak, mindig találok róla a Nyugat archívumban dicsérő írást 1-1 elismert (férfi)költő tollából. Miért tűnt el akkor mind a süllyesztőben???
 
Van abban valami morbid, hogy munkássága dacára a wikipédia szócikknél arcképe helyett sírja szerepel... Ezt az egy portrét sikerült róla megtalálnom.

A Polisz Kráter Műhely Egyesület 70 év után újra kiadja 4 fontos művét ( olvasható a hír):

"2010. szeptember 21-én, kedden 17 órakor Kosáryné Réz Lola "újjászületése" címmel sajtótájékoztatót tartunk a Kráter Könyvesházban (1072 Rákóczi út 8/A, belső udvar). Az Asszonybeszéd-tetralógia (Asszonybeszéd, Perceg a szú, Por és hamu, Vaskalitka) bemutatóján Kovács Attila Zoltán főszerkesztő beszélget Kosáryné örököseivel – Nagy Domokos irodalomtörténésszel, Bede Gábornéval, valamint Kosáry Judittal."
 
Az Asszonybeszédről a következő olvasható, :
 
"A magyar történelem viharvert évszázadainak női szempontú krónikája! A kötetek 70 év hallgatás után jutnak el újra az olvasókhoz. A négy nemzedékregény története, a Tetralógia (Asszonybeszéd, Perceg a szú, Vaskalitka, Por és hamu) mintegy kétezerötszáz oldal terjedelemben írja meg a magyar történelem sorsfordító évszázadait – nősorsokon keresztül. Hogyan válnak az asszonyok állandóan a férfiúi önzés, szűklátókörűség, akarat áldozatává? Hogyan tudnak mindezzel megbékélni, újra felállni a földről, s szoknyájukat lesöpörve továbbindulni? Hogyan van az mégis, hogy a szeretet, a megbocsátás, a kitartás és a türelem mégis talán a legnagyobb erények. E kötetek nemcsak a nőemancipáció és a magyar asszonyok sorsát rajzolják fel, hanem kifogástalan korrajzuknak köszönhetően az egész magyar nemzet sorsát is. Az írónő írásait újra közénk varázsoló Tetralógia első kötetéhez unokája, az irodalomtörténész Dr. Nagy Domokos Imre írt utószót."
 
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

december 14, 2009 - 11:07

Toni Morrison regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

Ha már szóba hoztátok a szülés utáni depressziót...

január 03, 2010 - 22:50
Charlotte Perkins Gilman (Kép: Wiki)

... olvassátok el Charlotte Perkins Gilman témába vágó, önéletrajzi ihletésű novelláját, melyben megörökíti a "zseniális" Dr. Silas Weir Mitchell "rest cure" nevezetű módszerét, ami minden volt, csak "kúra" nem. Az orvos egyébként a novella hatására, mely szembesítette annak káros hatásaival, változtatott módszerén.

Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában

szeptember 08, 2009 - 18:12

Karen Blixen (1885-1962) Dánia talán legismertebb írónője (eredeti nevén: Karen Christentze Dinesen) állítása szerint nem akart író lenni. Utazni, táncolni, élni, festeni – ez jelentette számára az élet teljességét. „Minden embernek joga van meghatározni a saját sorsát, függetlenül a mások által ráerőltetett szabályoktól…” – ez volt jelmondata és életfilozófiája, melyhez még hányattatásai és kudarcai közt is tartotta magát.