Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05
Az első nő, aki megkapta a legrangosabb matematikai kitüntetést, a Fields-érmet.

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt. A szakma a legjelentősebbek között tartotta számon, többek között a Blumenthal-, a Clay Research- és a Ruth Lyttle Satter-díj birtokosa volt.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elsa Neumann német fizikus (1872–1902) 

augusztus 29, 2017 - 00:24

1890-ben szerezte meg tanítói oklevelét, egyetemen szeretett volna továbbtanulni. Mivel nők nem lehettek egyetemi hallgatók, egyenként megkérte a fizikus, matematikus, kémikus, filozófus professzorokat, hogy látogathassa óráikat. Többek között megkapta Emil Warburg és Max Planck támogatását is. 1898-ban az oktatási minisztérium különleges engedélyével Über die Polarisationskapazität umkehrbarer Elektroden címmel benyújtotta és megvédte doktori disszertációját, amely megjelent a rangos Annalen der Physik folyóiratban is.

Dorothy Hill ausztrál geológus (1907–1998)

szeptember 10, 2017 - 12:24

Az első nő, akit ausztrál egyetemen professzorá neveztek ki, akit a Tudományos Akadémia tagjává és 1970-ben annak elnökévé választottak. A University of Queensland hallgatója volt, kémiát és geológiát tanult, 1928-ban kitüntetéssel végzett. 1931 és 1933 között doktori értekezésén dolgozott Cambridge-ben. Hét évet töltött Angliában, ezalatt több fontos publikációja jelent meg, szakterületének nemzetközileg elismert alakja lett. A háborúban a Women's Royal Australian Naval Service kódfejtő csapatának tagja volt.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.