Henriette Lustig német mosónő, vállalkozó (1808–1888)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Henriette Lustig német mosónő, vállalkozó (1808–1888)  

február 07, 2019 - 21:34

Köpenick első mosodájának az alapítója, népszerűségére jellemző, hogy jóformán mindenki Lustig mamának (Mutter Lustig) szólította. Munkáscsalád lánya, fiatalon férjhezment, tizenhét gyereket szült, közülük nyolc érte meg a felnőttkort. Otthonában vállalt mosást, majd amikor egyre több megrendelést kapott, mosodát nyitott, ahol több alkalmazottal dolgozott. Az új szolgáltatás rendkívül népszerű lett, példája nyomán több hasonló vállalkozás is indult. A mosott ruhák szállítását először gyalog végezték, a vállalkozás bővülésével kutyák, majd lovak húzták a Henriette által tervezett ruhaszállító kocsikat. A mosoda 1965-ben zárt be,  üzemeltetésében  lányai, később unokái is részt vállaltak. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Sophie von La Roche német író (1731–1807)

december 25, 2017 - 22:08

A fiatal lányt apja tanította, többek között csillagászatra, matematikára, filozófiára és történelemre is. A Geschichte des Fräuleins von Sternheim című könyve 1771-ben jelent meg, és hazáján kívül komoly nemzetközi sikert is aratott. A Sturm und Drang hívei lelkesedtek érte, "azt a valamit érezték meg benne, amit igazában majd csak a „Werther" (1774) fogalmazott meg." (lásd Némedi Lajosné, Könyv és Könyvtár 1976). Néhány évvel később Pomona für Teutschlands Töchter címmel sikeres folyóiratot indított el.

André Léo francia író, újságíró, feminista (1824–1900)

augusztus 18, 2017 - 15:34

Victoire Léodile Béra Lusignan-ban született, értelmiségi családba. 1851-ben férjével, akinek a 1848-as forradalomban való részvételéért menekülnie kellett, Svájcba költözött. Két fia nevén – André, Léo – kezdett publikálni, újságcikkei, elbeszélései, regényei jelentek meg.

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.