Frau Emma, Emmerentia Hellenstainer osztrák hoteltulajdonos, szakács (1817–1904)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Frau Emma, Emmerentia Hellenstainer osztrák hoteltulajdonos, szakács (1817–1904)

április 11, 2017 - 23:17

A modern turizmus és gasztronómia egyik úttörője. Frau Emma, Europa – a legenda szerint elég volt ennyit írni a borítékra, és a világ bármely tájáról a tiroli fogadósnő kezébe jutott. A Schwarzer Adler híres volt vendégszeretetéről, remek konyhájáról, programjairól. Frau Emma volt az első, aki hegyivezetőket alkalmazott, akik biztonságos túrákra vitték a vendégeket. Az első volt, aki külföldi újságokban hirdetett.  Az első nő volt, akit a német alpesi egyesület tagjává fogadott, és alapító tagja volt az osztrák egyesületnek. Szállodájában gyakran megfordultak az osztrák uralkodócsalád tagjai is. Ferenc József császár 1899-ben a goldene Verdienstkreuz érdemrendet adományozta neki. 

 

Frau Emma fogadója

Gyermekeivel

Kapcsolódó tartalom

 

 

Evelyn Ortner, a meranói Nőmúzeum alapítója  

február 02, 2018 - 12:49

Ausztriában, Kennelbachban született 1944-ben. Esztétikai érzéke, a textilek és a divat iránti érdeklődése már gyerekkorában kitűnt. 17 éves korában kezdte el gyűjteni a női ruhákat, kiegészítőket, kutatta, hogyan változott a stílus, a felhasznált anyagok a történelem során. Hamarosan szakértő lett a textilek, a ruházat területén, a felgyűlt anyagot kiállításokon mutatta be. A dél-tiroli Meranóba költözött, ahol megnyitotta az első használtruha-kereskedést.

Gabriele Possanner von Ehrenthal osztrák orvos (1860–1940)

március 18, 2016 - 00:56

Possanner baronesz 1860. január 27-én született Pesten. 1885-ben, a tanítóképző elvégzése után orvos szeretett volna lenni, ezért letette a bécsi Akademischen Gymnasium nehéz érettségi vizsgáját. Mivel nők Ausztriában nem járhattak egyetemre, Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen 1893-ban orvossá avatták. Hazatérése után négy évbe telt, amíg diplomáját elismerték, miután a bécsi egyetemen az összes vizsgát le kellett tennie. 1897-ben nyitotta meg praxisát Bécsben, de az orvoskamarába csak 1904-ben vették fel. A háború alatt hadikórházakban dolgozott.

Anna Sacher osztrák üzletasszony (1859–1930)

január 01, 2017 - 18:05

Jómódú hentesmester lánya, Bécsben született és nevelkedett. 1880-ban házasságot kötött Eduard Sacher szállodatulajdonossal és bekapcsolódott a szálloda működtetésébe. Az üzlet remekül ment, egyedül az ikonikus Sacher tortából több százat sütöttek naponta és szállítottak Európaszerte. Férje halála után 1892-től egyedül vezette tovább a szállodát. Szivarozva, francia bulldogjai kíséretében minden nap végigjárta az épületet, ami újitásai, eredeti ötletei megvalósításával, a modern technológiák bevezetésével Európa egyik leghíresebbje lett.

5000 méterrel a föld felett: az első német női léghajós

március 31, 2017 - 22:29

Az 1788-ban született Wilhelmine Reichard első alkalommal férjével szállt fel, aki a német léghajózás pionírjai közé tartozott. Első önálló útja 1811. április 16-án volt, Berlinből indulva kb. 5000 méter magasba emelkedett és 33,5 km megtétele után Genshagenben ért földet. Ugyanabban az évben harmadik útja során átsodródott Svájcba és lezuhant, a balesetet csodával határos módon túlélte. Öt év szünet után – közben négy gyereket szült – Wilhelmine újra felszállt.

Nyomdász és postamester nőként a 18. században: Mary Katherine Goddard

április 22, 2017 - 01:25

Az első nyomdász, aki 1777-ben a Függetlenségi nyilatkozatot az összes aláíró nevével kiadta, és valószínűleg az első nő, aki postamesteri állást töltött be az Egyesült Államokban. 1762-ben, apja halála után anyjával Providencbe költöztek, ahol  fivére, William, egy nyomdát vezetett. Mary hamarosan beletanult a mesterségbe és önállóan dolgozott. Miután testvére adósságait hátrahagyva Philadelphiába költözött, Mary és anyja sikerrel vitték tovább a nyomdát, és 1766-ban elindították a Providence Gazette-t. Pár év múlva William után mentek Philadelphiába, ahol átvették tőle az ottani nyomdát.

Molnár Dánielné Ilcsi, kozmetikus, üzletasszony (1926–2013)

január 11, 2013 - 12:09

Ilcsi néni falun nőtt fel. "Olyan felhőtlen gyerekkorom volt, hogy ihaj. Életemben egyetlen regula volt. Ha az esti harangszóra nem értem haza, szüleim a kútágashoz kötöttek." – mesélte.

A gyógynövények iránti érdeklődését nagyanyjától örökölte, aki a falu „gyógyító asszonya” volt, ismerte a gyógyfüveket, tudta, melyik milyen nyavalyán segít. Ilcsi iskoláit már Pesten végezte, befejezésük után 18 éves korában férjhez ment és férjével Hajdúszoboszlóra költöztek. 

Sophia Louisa Jex-Blake, az első hivatalosan elismert brit orvosnő, feminista (1840–1912)

május 25, 2015 - 21:16

1840. január 21-én született.  Harcot indított Angliában azért, hogy a nők is folytathassanak orvosi tanulmányokat. Londonban, Bostonban és New Yorkban volt orvostanhallgató, engedélyt kapott  Edinburghban az egyetemi előadások látogatására, de diplomázni nem engedték. Évekig tartó küzdelem után sikerült néhány képviselőt megnyernie és 1876-ban a parlament törvényt hozott a női orvosok elfogadásáról. 1877-ben Sophia volt az első nő hazájában, aki kitehette ajtajára az orvosi foglalkozást jelző táblát.

Rahel Hirsch német orvos (1870–1953)

május 30, 2015 - 22:12
Rahel Hirsch
11 gyerekes zsidó értelmiségi család lánya, tanítóképzőt végzett 1889-ben, néhány évig tanított is, de orvos szeretett volna lenni. Hazájában nőket nem vettek még fel egyetemre, tanulmányait Zürichben kezdte el 1898-ban. Mivel később német egyetemeken is megindult a nők képzése, hazatért és diplomáját 1903-ban Strassburgban szerezte meg.
 
Berlinben a Charité kórházban kapott orvosi álllást és 16 éven át ott dolgozott. 1913-ban ő volt az első nő, aki Poroszországban orvosprofesszori kinevezést kapott.
 

Helga Kristine Eng norvég pszichológus, tanár (1875–1966)

május 30, 2016 - 20:44

1895-ben elvégezte az Asker tanítóképzőt, néhány évet tanított, majd a németországi Halleban pszichológiát hallgatott. Doktori értekezését Ernst Meumann professzor irányításáva gyermekpszihológiából készítette el és védte meg 1913-ban. Az értekezés németül megjelent a Zeitschrift für angewandte Psychologie-ban. Gyermeklélektani kutatásokra specializálódott, publikációival komoly nemzetközi tekintélyre tett szert. Az oslói egyetem professzora, a norvég tudományos akadémia tagja volt. 

Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak. 

Marie Juchacz német politikus (1879–1956)

március 02, 2017 - 01:31

Az első nő, aki a Reichstagban felszólalt. Iparoscsaládból származott, 14 éves korában abba kellett hagynia az iskolát. Volt cseléd, gyári munkás, elmegyógyintézeti ápoló, megtanult varrni. 1908-ban az első nők között volt, akik beléptek a szociáldemokrata pártba. Gyorsan kiderült, hogy jó szónok, frappáns vitázó, megválasztották a párt felső-rajnai tartományi titkárává.  1917-ben beválasztották a párt végrehajtó bizottságába, ugyanazon évben a Die Gleichheit című lap szerkesztője lett.