Frau Emma, Emmerentia Hellenstainer osztrák hoteltulajdonos, szakács (1817–1904)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Frau Emma, Emmerentia Hellenstainer osztrák hoteltulajdonos, szakács (1817–1904)

április 11, 2017 - 23:17

A modern turizmus és gasztronómia egyik úttörője. Frau Emma, Europa – a legenda szerint elég volt ennyit írni a borítékra, és a világ bármely tájáról a tiroli fogadósnő kezébe jutott. A Schwarzer Adler híres volt vendégszeretetéről, remek konyhájáról, programjairól. Frau Emma volt az első, aki hegyivezetőket alkalmazott, akik biztonságos túrákra vitték a vendégeket. Az első volt, aki külföldi újságokban hirdetett.  Az első nő volt, akit a német alpesi egyesület tagjává fogadott, és alapító tagja volt az osztrák egyesületnek. Szállodájában gyakran megfordultak az osztrák uralkodócsalád tagjai is. Ferenc József császár 1899-ben a goldene Verdienstkreuz érdemrendet adományozta neki. 

 

Frau Emma fogadója

Gyermekeivel

Kapcsolódó tartalom

 

 

Anna Sacher osztrák üzletasszony (1859–1930)

január 01, 2017 - 18:05

Jómódú hentesmester lánya, Bécsben született és nevelkedett. 1880-ban házasságot kötött Eduard Sacher szállodatulajdonossal és bekapcsolódott a szálloda működtetésébe. Az üzlet remekül ment, egyedül az ikonikus Sacher tortából több százat sütöttek naponta és szállítottak Európaszerte. Férje halála után 1892-től egyedül vezette tovább a szállodát. Szivarozva, francia bulldogjai kíséretében minden nap végigjárta az épületet, ami újitásai, eredeti ötletei megvalósításával, a modern technológiák bevezetésével Európa egyik leghíresebbje lett.

5000 méterrel a föld felett: az első német női léghajós

március 31, 2017 - 22:29

Az 1788-ban született Wilhelmine Reichard első alkalommal férjével szállt fel, aki a német léghajózás pionírjai közé tartozott. Első önálló útja 1811. április 16-án volt, Berlinből indulva kb. 5000 méter magasba emelkedett és 33,5 km megtétele után Genshagenben ért földet. Ugyanabban az évben harmadik útja során átsodródott Svájcba és lezuhant, a balesetet csodával határos módon túlélte. Öt év szünet után – közben négy gyereket szült – Wilhelmine újra felszállt.

Nyomdász és postamester nőként a 18. században: Mary Katherine Goddard

április 22, 2017 - 01:25

Az első nyomdász, aki 1777-ben a Függetlenségi nyilatkozatot az összes aláíró nevével kiadta, és valószínűleg az első nő, aki postamesteri állást töltött be az Egyesült Államokban. 1762-ben, apja halála után anyjával Providencbe költöztek, ahol  fivére, William, egy nyomdát vezetett. Mary hamarosan beletanult a mesterségbe és önállóan dolgozott. Miután testvére adósságait hátrahagyva Philadelphiába költözött, Mary és anyja sikerrel vitték tovább a nyomdát, és 1766-ban elindították a Providence Gazette-t. Pár év múlva William után mentek Philadelphiába, ahol átvették tőle az ottani nyomdát.

Evelyn Ortner, a meranói Nőmúzeum alapítója  

február 02, 2018 - 12:49

Ausztriában, Kennelbachban született 1944-ben. Esztétikai érzéke, a textilek és a divat iránti érdeklődése már gyerekkorában kitűnt. 17 éves korában kezdte el gyűjteni a női ruhákat, kiegészítőket, kutatta, hogyan változott a stílus, a felhasznált anyagok a történelem során. Hamarosan szakértő lett a textilek, a ruházat területén, a felgyűlt anyagot kiállításokon mutatta be. A dél-tiroli Meranóba költözött, ahol megnyitotta az első használtruha-kereskedést.

Gabriele Possanner von Ehrenthal osztrák orvos (1860–1940)

március 18, 2016 - 00:56

Possanner baronesz 1860. január 27-én született Pesten. 1885-ben, a tanítóképző elvégzése után orvos szeretett volna lenni, ezért letette a bécsi Akademischen Gymnasium nehéz érettségi vizsgáját. Mivel nők Ausztriában nem járhattak egyetemre, Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen 1893-ban orvossá avatták. Hazatérése után négy évbe telt, amíg diplomáját elismerték, miután a bécsi egyetemen az összes vizsgát le kellett tennie. 1897-ben nyitotta meg praxisát Bécsben, de az orvoskamarába csak 1904-ben vették fel. A háború alatt hadikórházakban dolgozott.

Gerty Cori cseh/amerikai orvos, biokémikus (1896–1957)

május 30, 2015 - 21:55

Az első amerikai nő volt, aki tudományos, és az első nő, aki orvostudományi Nobel-díjat kapott. Gerty Radnitz  Prágában született, 1920-ban diplomázott az ottani Orvostudományi Egyetem. Ugyanabban az évben összeházasodott Carl Corival, az Egyesült Államokba emigráltak, először Buffaloban, majd 1931-től a Washington University Medical School-ban kaptak kutatói állást. Kutatásaik a glikogén lebomlására és tárolására irányultak.

Constance Stone, az első nő, aki Ausztráliában orvosként dolgozhatott (1856–1902)

június 11, 2015 - 16:36
1856-ban született, ő volt az első nő, aki Ausztráliában orvosi prakszist folytathatott.
 
A Melbourne-i egyetem nem vett fel orvoskarára nőket, ezért az Egyesült Államokban és Kanadában tanult, 1888-ban vette kézhez orvosi diplomáját Torontoban. Ezután Londonba ment, ahol a Society of Apothecaries gyógyszerészi oklevelét is megszerezte.
 

Adelheid Popp osztrák munkásnő, feminista (1869–1939)

december 27, 2016 - 00:57

A tizenötgyerekes bécsi munkáscsaládból származó lány tízéves korában kezdett dolgozni. Az SPÖ (Sozialdemokratischen Partei Österreichs) egyik gyűlésére bátyja vitte el. A párt vezetői felfigyeltek a jó fellépésű, a nők problémáiról hatásos beszédeket tartó fiatal lányra, segítették tanulni, továbbképezni magát.

Az első nő a brazil parlamentben: Carlota Pereira de Queirós

április 04, 2017 - 01:30

Az első nő, akit beválasztottak a brazil parlamentbe és 1934-ben részt vett az alkotmány megszövegezésében. São Pauloban született 1892-ben, az ottani orvosegyetemen diplomázott 1926-ban. Az 1932-es alkotmányos forradalom alatt 700 nő részvételével szervezett tiltakozó megmozdulást. 1933-ban került be a parlamentbe, ahol az egészségügyi és oktatási bizottság tagja volt.  Alapító tagja és néhány évig elnöke volt a Brazilian Academy of Medical Women-nek. A National Congress feloszlatása után német, francia és svájci kórházakban dolgozott. 1982-ben halt meg.

Line Luplau dán feminista (1823–1891)

április 09, 2017 - 15:04
Line Luplau (Marie Luplau festménye)

A Danske Kvindeforeningers Valgretsforbund (DKV, dán nők szüfrazsett szervezete) alapító tagja, 1889-1891 között elnöke volt. Lelkészcsaládból származott, férje is az volt. Fiatalságától felháborította, hogy a nők nem teljesjogú tagjai a társadalomnak. Jótékonysági egyesületet alapított, annak képviseletében ő volt az első nő, aki nemzeti ünnepen beszédet tartott. 1872-ben férjével és lányával belépett a Dansk Kvindesamfund-ba.

Doktornő nadrágban: Madeleine Pelletier francia orvos, radikális feminista (1874–1939)

április 09, 2017 - 23:23

Az első francia nő, aki pszichiátriai szakvizsgát tett és állami elmegyógyintézetben alkalmazták. Szegény családból származott, korán kimaradt az iskolából, később önerőből készült fel az egyetemre. Már kamaszkorában anarchista és feminista csoportok tagja volt, 1906-ban a Solidarité des femmes titkárává választották. Cölibátusban élt. Férfiruhát viselt, hogy ezzel is jelezze eltávolodását a kultúra által definiált, korlátozó "nőiesség" fogalmától. 1908-ban La Suffragiste címen újságot alapított.

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.