Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait. Számos cikkben foglalkozott a nők egyetemi tanulmányainak lehetővé tételével, a női jogok érvényesítésével. Komoly része volt abban, hogy az 1895-96 tanévtől néhány egyetemi kart megnyitottak a nők előtt.

Néhány munkája:

Földön és föld felett;
Sok mindenről;
Két pálya;
Négy lírikus és egyebek.

anya-lánya

magyar nők

19. század

fordító

A nők oktatása

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó (1862–1945)

március 27, 2019 - 20:08

Kruševac-on született, jómódú, hagyományos ortodox családba. Gyerekkorában kezdett érdeklődni a nyelvek iránt, megtanult franciául, angolul, oroszul, olaszul, görögül és törökül. A nyelvek mellett íráskészsége is hamar kibontakozott, 1878-ban jelent meg első verse. 1881-ben házasságot kötött Jovan Dimitrijevic magasrangú katonatiszttel, Niš városában telepedtek le. Férje támogatta író és szociális tevékenységét, beutazták együtt Európát és Amerikát, útjairól írt könyvei nagy sikert arattak. Érdeklődésének középpontjában a nők élete állt, különösen a háremben élők helyzete foglalkoztatta.

Izabela Moszczenska-Rzepecka lengyel tanár, újságíró, feminista (1864–1941)

október 16, 2017 - 15:07

Az első lengyel feministák egyike elkötelezett pedagógus volt, a felvilágosult szellemű oktatásért, a nemek egyenlőségéért küzdött. 1905-ben iskolai sztrájk szervezéséért bebörtönözték, szabadulása után állami iskolában nem taníthatott. A Ster és a Nowym Słowie című lapokban publikált, nőjogi és oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozott. Aktív tagja volt a feminista mozgalomnak, alapító tagja a Ligi Kobiet Pogotowia Wojennego egyesületnek. A háború kitörése után egyike volt a Polskiej Organizacji Narodowej szervezőinek.

Karolina Svetlá cseh író, feminista (1830–1899)

február 24, 2017 - 14:11

Az utca, ahol Prágában született, ma róla van elnevezve. Jómódú polgárcsalád lánya, nyelveket, zenét tanult. Kezdő íróként megismerkedett és barátságot kötött a már neves Božena Nemcovával. Sokat foglalkoztatták a cseh nemzeti problémák, a nők helyzete a társadalomban. 1865-től tagja volt az American Club of Ladies-nek, ahol előadásokat és vitaesteket rendeztek a nők problémáiról. 1871-ben megalapította a Zensky vyrobni spolek cesky egyesületet, ahol a nők ingyen tanulhattak szakmai és üzleti ismereteket.

Néhány munkája: