Jarmila Kratochvílová csehszlovák atléta (sz. 1951)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Jarmila Kratochvílová csehszlovák atléta (sz. 1951)

január 25, 2018 - 20:17

A leghosszabb futórekord tulajdonosa - az 1983-ban, Münchenben 800 méteren futott 1:53.28-as idejét még senki nem tudta megdönteni. Ugyanabban az évben a Helsinkiben tartott vlágbajnokságon aranyérmet nyert 400 és 800 méteren is, 400-on világrekorddal. A moszkvai olimpián 400 méteren ezüstérmes volt. Sportolói pályafutásának befejezése után edző lett, fiatalokkal foglalkozik.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Babe Didrikson Zaharias amerikai sportoló (1911–1956) 

június 25, 2017 - 23:34

Kiemelkedő eredményei voltak golfban, kosárlabdában és atlétikában egyaránt. Ötször nyerte el az USA legjobb sportolója címet. 1932-ben a Los Angelesben tartott olimpián aranyérmes volt gátfutásban és gerelyhajításban, ezüstérmes magasugrásban. 1930-32 között tagja volt az amerikai amatőrválogatott kosárlabdacsapatnak. Golfozásban 82 tornát nyert meg, ebből 31 PGA verseny volt. Ő volt az első nő, aki PGA tornán indulhatott. Rendkívül jól keresett, profi szerződéseit remek üzleti érzékkel kötötte meg.

Elek Ilona vívó, az első magyar női olimpiai bajnok (1907–1988)

december 28, 2016 - 14:02

Az első magyar női olimpiai bajnok testvérével, tal,  a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét.

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.