Olympe Audouard francia író, feminista (1832–1890)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Olympe Audouard francia író, feminista (1832–1890)

március 02, 2017 - 01:12

Marseille-ben született, 1850-ben házasodott össze egy ügyvéddel. A házasság férj gyakori hűtlensége miatt tönkrement, de a korabeli törvények miatt csak 30 évvel később tudtak elválni. Olympe Párizsba költözött, ahol megismerkedett korának művészvilágával. Alapítója volt a Le Papillon és a Cosmopolitan Magazine című lapoknak. Publikációi visszatérő témája volt a nők elnyomott helyzete, joguk megszerzése ahhoz, hogy választók és választhatók legyenek. Sokat utazott, 1868-69-ben Amerikában volt sikeres előadókörútja. 

Néhány munkája:

  • À travers l'Amérique ;
  • Le Far-West;
  • Les mystères du sérail et des harems turcs;
  • lois, mœurs, usages, anecdotes;
  • La Femme-Homme. Mariage - adultere – divorce;
  • Silhouettes parisiennes;
  • Voyage au pays des boyards;
  • Étude sur la Russie actuelle. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.