Kertész Erzsébet, a magyar és külföldi nőtörténet jelentős alakjainak életrajzírója (1909–2005)
szeptember 29, 2016 - 14:35
Önéletrajzi regényét ezekkel a mondatokkal indítja:
Magyarországon élő lengyelek hívnak kiállásra, hogy a varsói abortuszellenes-expressz ne fusson be Budapestre. A tested csak a tiéd, senki más nem rendelkezhet felette!
A szakadó eső dacára többezer nő és férfi követelte a mai napon Dublinban, többek közt a ROSA – for Reproductive rights, against Oppression, Sexism and Austerity nevű nőjogi szervezet felhívására, hogy Írország tartson népszavazást Alkotmánya 8. kiegészítésének hatályon kívül helyezéséről.
„Írországban a nőket még mindig másodrendű állampolgárokként kezelik"
– nehezményezte az egyik szervező, Vanessa O'Sullivan, aki 2012-ben nemi erőszak áldozata lett, és kénytelen volt Angliába utazni, hogy megszakíttassa a bűncselekményből eredő terhességét.
A wmn.hu női portálon a napokban megjelent egy cikk, amelyben a magát szexmunkásnak valló interjúalany a német legalizációs törvényt tartaná itthon is kívánatosnak. Nézzük csak meg, hogy a legalizáció milyen helyzetet eredményezett Németországban!
Arkadiusz Karskitól kaptuk a hírt:
Vasárnap tiltakoznak Lengyelországban az abortusztiltást még szigorúbbá tevő törvényjavaslat ellen, amelyet tavasszal polgári kezdeményezésként terjesztettek be az Alsóház elé. Ha törvény lesz belőle, a nőre is terjed majd a vád (ma nem, csak az orvost és a segítőket büntetik), és az abortusz minden esetben bűncselekménynek fog minősülni, azaz
Hétköznap délelőtt, tömeg a négyes-hatoson. Egy középkorú férfi egyre közelebb nyomakszik hozzám, jóval erősebben, mint amennyire a jármű viszonyai elkerülhetetlenné teszik. Visszaél azzal, hogy egy tapodtat sem tudok arrébb mozdulni, számít is erre. Arra kevésbé, hogy mindezt nem tűröm csendben – rendreutasításomra egyből visszakozik, csak az orra alatt morog ékes magyarsággal valamit. Így is füstölögve szállok le. Nem kezdek azon morfondírozni, hogy az öltözetem tehet-e az incidensről – a nők köztéri jelenléte önmagában olyannyira „provokatív”, hogy még a XXI.
/Mint ismeretes, a feminizmusnak több irányzata van, amelyek különböző nézőpontokat képviselnek, és amelyek egyes kérdésekben akár szemben is állhatnak egymással. Még komplikáltabbá teszi a jelenséget feminizmus és LMBTQ+ mozgalmak kapcsolata, valamint magán az LMBTQ+ mozgalmon belül az egyes "betűk" (melegek, leszbikusok, transzneműek, queerek, stb.) elfogadottságának eltérő mértéke. Mindez már Magyarországon is kezd látszani.
Pintér Marianna túlélő, blogger, nők és gyermekek elleni erőszak ellen küzdő aktivista, az Angyalhír csapat tagja. Az alábbi beszéde az első Angyalhír Emléksétán, 2015. június 29-én hangzott el.
Én a családon belüli erőszak több formáját megtapasztaltam.
Szeptember elseje az Egyesült Államokban Emma Nutt napja. 1878-ban ezen a napon alkalmazta őt Alexander Graham Bell a Boston Telephone Dispatch Company telefonkezelőjének. Kezdetben a telefonközpontokban férfiak dolgoztak, de rengeteg panasz volt a rossz modorukra, trágár beszédükre, türelmetlenségükre, az ügyfelekkel szembeni gorombaságaikra. Bell reménye, hogy a női alkalmazottak udvariasak és türelmesek lesznek, bevált, a telefont kezelő nők remek munkaerőnek bizonyultak.
