Magyar nők műszaki pályákon

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Magyar nők műszaki pályákon

december 16, 2015 - 15:00
"A nők szerephez jutásával a tudomány világában az Egyesült Államokban kezdtek legkorábban foglalkozni. Margaret W. Rossiter (2012) és Sally Gregory Kohlstedt (1999) amerikai kutatónők ösztönzésére az 1970-es évektől kezdték vizsgálni a nők egyetemre jutásának feltételeit a tudományokban, ezen belül a természettudományokban és a technikában játszott szerepét, hatását.

Pécsi Eszter, V. Pázmándi Margit, Z. Halmágyi Judit és Mináry Olga (forrás: hg.hu)

"A nők szerephez jutásával a tudomány világában az Egyesült Államokban kezdtek legkorábban foglalkozni. Margaret W. Rossiter (2012) és Sally Gregory Kohlstedt (1999) amerikai kutatónők ösztönzésére az 1970-es évektől kezdték vizsgálni a nők egyetemre jutásának feltételeit a tudományokban, ezen belül a természettudományokban és a technikában játszott szerepét, hatását.

A világ sok más országában is az 1870- es/80-as években nyíltak meg a kapuk a nők előtt a felsőoktatási intézményekbe (Londonban 1878-tól, Párizsban 1888-tól, Svédországban 1873-tól, Dániában 1875-től, Olaszországban 1875-től, Hollandiában 1878- tól, Belgiumban 1882-től járhattak nők egyetemre). Magyarországon az 1895-ös Királyi Rezolúció a filozófiai, az orvosi és a gyógyszerészi karokon tette lehetővé az egyetemi tanulmányokat.

 (1847-1922) volt az első, egyetemi diplomás magyar nő (orvos) és az első nő, akinek cikkei a Királyi Magyar Természettudományi Társulat lapjában megjelentek.

Götz Irén Júlia (1889-1941) volt az első nő Magyarországon, aki egyetemen tanított, illetve taníthatott volna. A Tanácsköztársaság idején, 1919 áprilisában nevezték ki az elméleti kémia előadójának a Tudományegyetemre, de a Tanácsköztársaság után férjét követve külföldre távozott.

Az első mérnökhallgató nők a Budapesti Műszaki Egyetemen tanultak, 1918-ban: Sternberg-Várnay Marianne építész,  építész, Máhrer Vilma gépészmérnök és Simonyi-Hajós Irma.

Egy 1927-es rendelet szerint nők nem folytathattak gépészmérnöki és vegyészmérnöki tanulmányokat a Budapesti Műegyetemen. Az Építészmérnöki Karon, a hallgatók összes számának 5%-a erejéig vehettek fel nőket, ha nem volt elég férfi jelentkező. 1927 után Fleisch Etelka, Ives Paula, Thier-Szabó Felícia és  voltak az első nők, akik mérnöki oklevelet szereztek.

Blum Erzsébet, báró Braun Nóra (dr. Surányi-Unger Tivadarné) és Takaróné Gáll Beatrix voltak az első női közgazdász doktorok. Takaróné Gáll Beatrix 1933. június 22-i dátummal megszerezte a közgazdaságtudományi doktori címet. A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdasági Könyvtár sorozat XX. köteteként 1938-ban jelent meg a Gazdaságetika című műve és ugyanebben az évben társszerzővel, Tamás Károllyal közösen készített munka, A közgazdasági elméletek története 495 oldalon. Ezeknek a munkáknak az eredményeként a József Nádor Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem, mint első nőt, 1940. december 10-én egyetemi magántanárrá habilitálta.

A 20. század elején a nők részvétele a szervezett munkában világszerte szokásos jelenséggé vált. Az 1930-as években Európa és az Egyesült Államok női lakosságának 10–50%-a rendelkezett fizetett állásokkal, míg Magyarországon a női lakosság 24%-a. A második világháború éveiben és az azt követő 5 évben a nőhallgatók százalékos aránya több mint megkétszereződött. Számuk a háború előtti létszám 3,5-szeresére nőtt. 1947-től a szocialista tervgazdaságnak megfelelően, amely az iparfejlesztést hirdette, a műszaki és gazdasági oktatás kiterjesztését tűzték ki célul. E nagy növekedés ellenére, a nőhallgatók száma ebben a korszakban sem érte el az összes hallgató számának 20 %-át. 1967-ben a Műszaki Egyetemen nők legnagyobb számban a Vegyészmérnöki Karon végeztek. A nők érdeklődése a kémia iránt hagyományosan nagy Magyarországon (ez sajátosan magyar jelenség, hogy a kémiát jellegzetes női szakmának tartotta a közvélemény). Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a tudományos élet hazai tudományos köztestülete, a Magyar Tudományos Akadémia hierarchikus rendszerében mióta lehetett tag valaki nőként, és milyen a nemi arány. Az első, 1949-ben választott női tag Andics Erzsébet (1902-1986) történész volt. Az Akadémia nőtagjainak aránya soha nem nőtt 5-6% fölé. Az akadémia 273 rendes tagjából 2010-ben 12 a nő, azaz 4 %, 2014-ben a 291 rendes tagból 16 (5,5%)."

A teljes tanulmányt (Konczosné Szombathelyi Márta és Mészáros Attila: "Nőket a műszaki képzésbe!") lásd a TNTeF: Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 2015. májusi számában. Ingyenes letöltés .

Kapcsolódó tartalom

 

 

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő

december 16, 2015 - 15:30
Pécsi Eszter

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit. Elhagyta Magyarországot, 1958-ig Bécsben dolgozott, majd New Yorkba ment.

Margarete Schütte-Lihotzky osztrák építész, ellenálló (1897–2000)

február 23, 2018 - 09:53

Az első nő, aki osztrák egyetemen ( K.K. Kunstgewerbeschule) építészi diplomát szerzett. 1926-ban Frankfurt városvezetségétől kapott megbízást modern lakások tervezésére. Ennek a munkának legjelentősebb eredménye a Frankfurti konyha, napjaink építészetében is jelen van. 

Nora Stanton Blatch amerikai mérnök, építész, feminista 1883 –1971)

augusztus 29, 2017 - 21:38

Az első amerikai nő, aki építőmérnöki diplomát szerzett és az első nő, aki az American Society of Civil Engineers tagja lett. Híres nők híres leszármazottja – nagyanyja , anyja  volt. 1905-ben végzett a Cornell egyetemen, az American Bridge Company-nál kezdett dolgozni.

Emily Warren Roebling és a hídépítés

szeptember 23, 2018 - 14:10

A Georgetown Visitation Convent-.ben tanult, többek között és geometriát is. bátyja támogatta a reáliák iránti érdeklődését. 1865-ben házasságot kötött Washington Roebling mérnökkel. Apósa, John Roebling tervezte és kezdte el a híd építését, váratlan halála után fia lett az építésvezető főmérnök.