Matilde Bajer dán feminista (1840–1934)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Matilde Bajer dán feminista (1840–1934)

május 20, 2015 - 19:51
 Matilde Schlüter jómódú földbirtokos család lányaként 1840. január 4-én született. 1867-ben házasságot kötött Fredrik Bajer (1908-ban béke Nobel-díjas) pacifista, nőjogokért kiálló képviselővel, akivel közösen 1872-ben kereskedelmi iskolát nyitottak nők számára.
 
1871-ben alapító tagja és elnöke volt a Dansk Kvindesamfund-nak  (Dán nők szövetsége), és tagja lett a dán békeszervezetnek is.
 
1885-ben kilépett saját nőegyesületéből, mert elégedetlen volt azzal, hogy a szervezet túl óvatos a női választójog kérdésében - és egy évvel később megalapította a  Kvindelig Fremskridtsforening-et (Egyesület a nők haladásáért) szervezetet. Lapjuk (1888-tól) a Hvad vil vi? volt, melyben gyakran publikált is, 
 
1906-ban Sophie Albertivel létrehozták a Danske Kvinders Fredsforening-et (Dán nők szövetsége a békéért). Ő képviselte a dán nőszervezeteket a nők nemzetközi béketanácsában.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Konopnicka lengyel költő, író, újságíró, feminista (1842–1910)

április 12, 2017 - 13:53

A lengyel irodalom jelentős alakja Suwalkiban született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott igen alapos nevelést, több nyelven beszélt. 1870-ben jelent meg első verse, hamarosan népszerűvé vált. Jóval idősebb férje rosszallotta irodalmi tevékenységét, ezért elhagyta és gyerekeivel Varsóba költözött. Elbeszéléseket, regényeket, fordításokat is publikált, beutazta Európát. Részt vett az alakuló nőjogi mozgalomban, cikkeket írt, előadásokat tartott. 1994-ben a Vénusz egyik kráterét róla nevezték el. 

Magyarul megjelent munkái:

A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.

Az "egyedüljáró, disszidens feminista" - Helene Stöcker (1869–1943)

november 29, 2016 - 21:41

Szigorú kálvinista családban nőtt fel, középiskoláit Berlinben járta, majd 1896-tól bölcsész vendéghallgató volt az ottani egyetemen. Tanulmányait Glasgowban majd a berni egyetemen folytatta, ahol 1901-ben megvédte doktori értekezését.

1905-ben alapító tagja volt a Bund für Mutterschutz-nak (BfM, Anyavédő egyesület), és szerkesztője volt az egyesület lapjának, a Mutterschutz-nak, majd később a Die Neue Generation-nak (Az új generáció).