Nők a szabadságharcban

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Nők a szabadságharcban

március 14, 2012 - 21:45
1848/49-ben szépszámmal akadtak olyanok, akik nem a hagyományos női, hazafias feladatokat akarták ellátni (sebesültek ápolása, főzés a katonákra), hanem harcolni akartak. A rendkívüli körülmények a nőknek nagyobb mozgásteret adtak, "női szerepükből” való kilépést engedélyeztek. Sokukról csak a sebesülésekor, véletlenül derült ki női mivolta. 

Szabadságharcos nők

Bányai Júlia honvédszázados

1824-ben Vízaknán született, Sárossy Gyula ügyvéddel kötött házasságot. Férje 1848-ban bekövetkezett halála után Júlia a bécsi cirkuszban lépett fel műlovarnőként. A szabadságharc kitörése után férje nevén, férfiruhában jelentkezett a honvédseregbe. Közlegényként kezdte, de az erdélyi harcokban mutatott bátorságával, elszántságával tiszti rangot kapott, Bem tábornok is kitüntette. A szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol Bem tábornok kapitánnyá léptette elő. 1850. februárjában férjhez ment Matta Ede (Eduárd) honvéd századoshoz. 1852-52-ben visszatért Erdélybe, s részt vett a Mack József honvéd őrnagy vezette összeesküvésben. Ennek leleplezése után Törökországba menekült, majd férjével Kairóban telepedett le. Itt nyitották meg a "Fáraóhoz" címzett fogadójukat, amelyet szívesen kerestek fel azok a magyarok, akik üzeneteket, híreket hoztak Magyarországról. Kairóban halt meg 1883-ban, 59 éves korában. Kalandos életéről Thury Zsuzsa regényt írt Bányai Júlia címmel.

Csizmárovits Mária huszárhadnagy

Gulyás Júlia honvédtiszt

Karcagon született, párhónapos házas, amikor férje, Zábráczky János után ment a frontra és férfiruhában beállt a seregbe. Miután férje elesett a piski csatában, a fiatal özvegy egyre vakmerőbb tettekre vállalkozott. A tiszttársai által Zábráczky Gulyás Gyula néven ismert nő a kápolnai ágyútűzben megsebesült. Tiszafüredre, Szolnokra majd Albertisára ment seregével, ahol kórházba került üszkösödött sebével. Felgyógyulása után az aradi tüzérekhez vezényelték. Péterváradon a fogságban lepleződött le kiléte. Szabadulása után Torbányon, majd Budán telepedett le.

Jagello Apollónia

Kossuth Zsuzsanna főápolónő

Kossuth Lajos legfiatalabb húga. Részt vett a Védegylet szervezésében. A forradalom lelkes híve. 1849. áprilisában az összes tábori kórházak főápolónőjévé nevezték ki. Felhívást intézett a magyar nőkhöz, hogy ápolják a sebesülteket. Fáradhatatlanul járta az országot, szervezte és ellenőrizte a katonakórházakat. Világos után elfogták és bíróság elé állították. Bizonyítékok hiányában felmentették; de a hatóságok állandóan zaklatták. Nehéz anyagi körülmények között élt. Bekapcsolódott a Makk-féle szövetkezésbe. 1851. december 2-án ismét letartóztatták, majd szabadlábra helyezték azzal a feltétellel, hogy elhagyja az országot. A súlyos tüdőbajban szenvedő asszony először Belgiumba, majd az Egyesült Államokba ment, ahol 37 éves korában meghalt. 
Életéről Kertész Erzsébet írt regényt Kossuth Zsuzsanna címmel.

Lebstück Mária huszárfőhadnagy

Apja jómódú kereskedő, a kislány 13 éves korától Bécsben nevelkedett, nagybátyja házában. A császárvárosban lett részese a forradalmi eseményeknek. Csatlakozott az egyetemi légióhoz, ahol Károly néven ismerték. 1848 novemberében beállt a honvédseregbe, részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában, Buda visszavívásában, huszárfőhadnagyi rangot ért el. Házasságot is a harctéren kötött. A szabadságharc leverése után az aradi várban raboskodott, fiát is a börtönben szülte meg, férje ugyanott halt meg. Szabadulása után kiutasították az országból, fiával Horvátországba költözött. Néhány év után újra férjhez megy, családjával Győrbe költözik. 1870-ben ismét megözvegyül, mosónőként tartja el magát. Lebstück Mária sírja az újpesti Megyeri úti temetőben található, nevét utca viseli a városban.

Megyesi Karolina honvéd altiszt

Nyári Mari

Pfiffner Paulina honvédhadnagy

Mezőhegyesen született, apja méneskari főhadnagy. Anyját 10 évesen elvesztette, apját Lengyelországba helyezték, a fiatal lány Mezőhegyesen, nővére családjánál maradt. Színésznek állt, egy vándor társulattal Erdélyben turnézott. Már ebben az időben is gyakoran férfiruhába öltözött, a Ligeti Kálmán nevet használta. A szabadságharc kitörésekor beállt a hadseregbe, a piski csatában megsebesült. A bukás után bujdosnia kellett, de elfogták és Gyulán, a laktanyában tartották fogva. Ismeretlen körülmények között pisztoly került hozzá, öngyilkosságot követett el. 

Szilágyi Ida

Viola Anna honvédtizedes

A magyar szabadságharc huszonkilenc ütközetében vett részt az osztrákok ellen. Vitéz magatartásáért tizedessé léptették elő.

Zoltán Istvánné honvéd

Nagyenyedi Kiss Gyula néven vett részt a forradalomban.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Konek Ida festő (1856–1942)

augusztus 19, 2017 - 23:47

Pozsonyban született, Budapesten Telepy Károly, Münchenben Josef Fluggen tanítványa volt. 1885-ben Párizsba ment, ahol egy ideig Munkácsy Mihály műtermében dolgozhatott. Később hosszabb időre Firenzébe költözött. Főleg csendéleteket és tájképeket festett, de portréfestőként is elismerték, több nemzetközi kiállításon sikeresen szerepelt. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, Kassán, Pozsonyban, a kölbölkúti templom számára három oltárképet készített. 1890-ben hazatért, a budapesti Epreskerti művésztelepen volt villája, ahol privát kiállításokat is tartott. 

Corrie ten Boom holland ellenálló (1892–1983)

augusztus 18, 2017 - 18:37
Corrie ten Boom

Haarlemben született, apja órásmester volt. Corrie tőle tanulta a szakmát, ő lett az első holland női órásmester. A mélyen vallásos család a Dutch Reformed Church tagja volt. Hollandia megszállása után a család megnyitotta otthonát az üldözöttek előtt, kapcsolatot teremtettek az ellenállási mozgalommal. Corrie egyik barátja, egy építész titkos szobát alakított ki házukban, ahol zsidókat bújtattak. Egy áruló feljelentése után 1944. február 28-án a Gestapo razziát tartott házukban.

Nancy Wake angol ügynök, francia ellenálló (1912–2011)

augusztus 28, 2017 - 23:32

Új-Zélandon született, Ausztráliában nőtt fel, 20 éves korában Angliába költözött, ahol újságírást tanult, 1939-ben házasságott kötött egy francia üzletemberrel. A háború kitörésekor csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, az egyik legügyesebb emberük lett, a Gestapo ötmilliós vérdíjat tűzött ki a fejére. 1944-ben Angliában speciális kiképzést kapott, utána visszatért Franciaországba. Néhány kitüntetése: Chevalier de la Légion d'Honneur, Officier de la Légion d'Honneur, Croix de Guerre.