A sürgősségi császármetszések aránya - nyílt levél a Feminfónak

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A sürgősségi császármetszések aránya - nyílt levél a Feminfónak

január 15, 2014 - 23:02
Barna Emília és Hudy Róbert írása.
Kedves Feminfo!

Szeretnénk rámutatni, hogy a címmel 2013. november 19-én megjelent cikk ebben a formájában meglátásunk szerint sajnos nincs összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) 2009-ben megjelent, A sürgősségi szülészeti ellátás felülvizsgálata című kézikönyvében írottakkal, mindenekelőtt a WHO-nak a császármetszések elfogadható arányára vonatkozó ajánlásával.

A cikk „Megváltozott ajánlás” című bekezdése arra hívja fel figyelmet, hogy „a WHO már három éve, 2010 nyarán megváltoztatta az 5-15 százalékos optimális császármetszési arányról szóló korábbi véleményét”, és ennek alátámasztásra a fenti kézikönyv 25. oldalára hivatkozik. Ez a figyelmeztetés sajnos nem pontos, mert az ajánlásban nem történt lényeges változás, és ez nyilvánvaló, hiszen már a könyv 10. oldalán található egy összefoglaló táblázat a sürgősségi szülészeti ellátás hat eredeti, módosított jelzőszámáról, ezek között szerepel a császármetszések összes szülésen belüli aránya, és ennek elfogadható szintje a WHO szerint továbbra is 5% és 15% között van.

Továbbá a megjegyzés lényeges kérdésekben sajnos félrevezető, mert arra utal, mintha a WHO álláspontja kevésbé határozott lenne a császármetszések magas arányával kapcsolatban. És bár a könyv a 25. oldalán valóban azt találjuk, hogy a császármetszések „optimális aránya ismeretlen”, és „az optimális arányra vagy optimális tartományra nincsenek tapasztalati bizonyítékok”, az utóbbi mondat például azzal folytatódik, hogy „egyre több kutatás mutatja a magas arányok negatív hatásait”. A WHO továbbra is világosan amellett foglal állást, hogy a császármetszések aránya „ne haladja meg a 15%-ot”.

Magyarországon 2012-ben 35% volt a császármetszések aránya (forrás: ).

A WHO kézikönyve azzal is foglalkozik, hogy mi az oka a császármetszések magas arányának. Érdemes szó szerint idézni ezt a bekezdést (a szövegben található zárójeles számok a kézikönyvben idézett cikkekre és könyvekre vonatkoznak):

„Több megfigyelő is azon az állásponton van, hogy a császármetszés túlzott használata az egész világon jellemző jelenség (131), és az aránya ezután is növekedni fog, tekintettel arra, hogy a szülészorvosok és a kórházigazgatás félnek a bírósági eljárástól, tekintettel a helyi kórházi kultúrára és a szülészorvosok megszokott gyakorlataira, és tekintettel arra, hogy a fejlett országokban élő nőkre növekvő nyomás nehezedik, hogy nem orvosszakmai okból kérjenek császármetszést (132,133). Ugyanakkor a tapasztalatok egyre világosabban mutatják a császármetszések negatív következményeit: friss tanulmányok szerint azokban az országokban, ahol magas a császármetszések aránya, ott a csecsemőhalandóság és –megbetegedések aránya, és a szülő nő halálának vagy megbetegedésének aránya is magasabb (126-128).”

Sajnálatos az is, hogy a cikk „egyoldalú tájékoztatást” ró fel a , mert szerinte az nem ismerteti a tervezett császármetszéssel kapcsolatos kockázatokat. Természetesen a szülést kísérő bábáknak ismernie kell azokat a helyzeteket, amelyben valamilyen sürgősségi beavatkozásra van szükség, ennek kockázatait és feltételeit; és senki, különösen a Születésház Egyesület nem vonta kétségbe a tervezett császármetszéshez való jogot, ahogyan ez a cikk későbbi részéből ki is derül.

Tudjuk, hogy a szülés körülményeinek szabad megválasztása és az erről szóló információk terjesztése különösen fontos a Feminfo számára, ezért hívjuk fel a figyelmét arra, hogy a cikk fentebb idézett részei nem segítik a lehetőségekről és kockázatokról való pontos tájékozódást.

Üdvözlettel,

Barna Emília és Hudy Róbert.

 


 

A Születésház Egyesületről:

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első norvég női miniszterelnök: Gro Harlem Brundtland

április 19, 2020 - 22:39

Az első norvég női miniszterelnök 1939-ben Osloban született, az ottani egyetem orvostudományi karán végzett 1963-ban, két évvel később a Harvardon doktorált közegészségtanból. 1965-ben Oslo városának tisztiorvosává nevezték ki.

Gyerekkorától az Arbeiderpartiet (Munkáspárt) ifjúsági tagozatának tagja volt, egész életében aktívan politizált. 1974-től 1979-ig a környezetvédelmi miniszteri posztot töltötte be. 1981-ben volt első miniszterelnöki megbizatása, majd 1986-89 és 1990-96 között viselte ezt a tisztet. Miniszterelnöksége alatt a 18 fős kabinetnek legalább 8 női tagja volt.

Család - melyik megközelítés lenne sikeresebb?

július 29, 2010 - 21:47

Az előbb véletlenül megütötte a fülemet a Duna TV Családbarát c. műsorában Dr. Horváth Mónika gyermekgyógyász, pszichoterapeuta nyilatkozata. A téma a következő volt: "Váljunk, vagy ne?" A szakember a meglehetősen vitatható komplementer szemlélet mellett érvelt, miszerint a pár tagjai "kiegészítik egymást" (azaz ami nincs meg az egyikben, az megvan a másikban) Ezt a nézetet gyakran alkalmazzák a női és férfi szerepek elkülönítésére, és most is ez történt.