Kálmán Kata fotóművész, szociofotós (1909–1978)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kálmán Kata fotóművész, szociofotós (1909–1978)

április 19, 2020 - 23:38

Hevesy Iván és Kálmán Kata (Fotó: Bortnyik Sándor, részlet)

A Selmecbánya melletti Korponán született. Budapesten érettségizett. 1927-től testvérével  mozdulatművészeti iskolájába járt. Itt ismerkedett meg a filmtörténész Hevesy Ivánnal, aki megtanította fényképezni. 

Kálmán Katát a szakma minden ága érdekelte és mindegyiket ki is próbálta, szociofotók, természetfotók, néprajzi fotók, városképek egyaránt megjelentek kiállításain.

Nehéz sorsú osztálytársai révén már iskoláskorában feltűntek neki a társadalmi különbségek, ezért elsősorban szegényeket fotózott - művészetét a társadalom jobbítása szolgálatába akarta állítani. Első fotóit Jászjákóhalmán készítette. „A falukutatók fölfedező kedve és lelkiismereti parancsa indította el a rózsadombi lakásból Kálmán Katát, hogy az akkori autótlan világban vonatozva és gyalogszerrel Rolleiflexét, Kodak Duóját és Linhof kameráját a kezében cipelve elinduljon a Jászságba, a Hortobágy- ra, a Badacsony tövébe, Tardra és Kalota- szegre, de a főváros .nyomordzsumbujaiba és dzsungeljeibe is, lefényképezni azt, amit a falukutatók leírtak"  - mondja róla Boldizsár Iván. 

Legismertebb képe a „Kenyérevő gyermek".  

Keserves és szépséges arcok, férfiak és nők, gyermekek is, kicsik és nagyobbak, mindegyik elbűvöl a felvétel művészi tökélyével és megrendít az arcok kifejező erejével. Kálmán Kata fotói a jól látható szegénység ellenére az emberi lét elbitorolhatatlan méltóságát mondják ki" – írta Boldizsár Iván a TIBORC-album képeiről.

 

Néhány albuma:

  • Tiborc,
  • Kálmán Kata fényképeskönyve,
  • Szemtől szemben.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kovács Margit keramikus, szobrász (1902–1977)

november 29, 2020 - 02:00

Győrben született. A budapesti rajziskolában végzett 1924-ben, utána Bécsben kerámiázást, majd Münchenben szobrászatot és kerámiázást tanult. A harmincas évek elején Koppenhágában és Sevres-ben járt tanulmányúton. Alkotásaiban a vallásos, biblikus témák épp úgy jelen vannak, mint a népköltészet, népművészet, paraszti élet, állatvilág és a humor. Számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt sikerrel, pl. aranyérmes volt 1936-ban a V. Milánói Triennálén és 1938-ban az I.

Rosia Ney (Földi Rózsi), fotóművész, festő (1897–1972)

november 29, 2017 - 18:37

Isaszegen született, művészi tanulmányait Budapesten végezte. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált. Munkácson feleségül ment Illés Bélához. A házasság rövid ideig tartott, másodszorra Párizsban Ney László festőművésszel kötött házasságot. Elismert fotóművész lett, több kiállítása volt világszerte. Belépett a francia kommunista pártba, részt vett az ellenállási mozgalomban. Harmadik férje Sylvio Silka hangmérnök volt, a Csehszlovákiában tett utazásuk során készített fényképsorozatot a Sarló-mozgalom mutatta be Pozsonyban.

Bozzay Margit író (1893–1942)   

március 15, 2020 - 22:39

Horváth Margit Kemenesszentpéteren született, nemesi család lánya, apja gazdatiszt volt. 15 évesen kötött házasságot Bozzay Boldizsárral, két gyereket szült. A házasság néhány év alatt megromlott, Margit gyerekeivel Budapestre menekült. Egy varrodában dolgozott reggeltől estig, éjszaka írt, beküldött írásai egyre gyakrabban jelentek meg a lapokban. Két év után a Pesti Hírlap női rovatának a vezetője lett, dolgozott a Párisi Divatnak, később a Reggeli Magyarország és a Kincses Újság szerkesztője lett. A nők életével, problémáival foglalkozó művei igen népszerűek voltak.