Tutsek Anna író (1865–1945)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Tutsek Anna író (1865–1945)

december 29, 2019 - 20:30
A két világháború közti időszak sikeres írónője.

Kolozsvárott született, elszegényedett tizenegy gyermekes nemesi család lánya. Olajgyáros nagybátyjának hála, gondos nevelést kapott. Könyvmolysága megijesztette szüleit, akik megpróbálták az olvasástól eltiltani, de ebbe belebetegedett. Így inkább torockói utazásra küldték, ami a kislány élvezett ugyan (még időskorában is nosztalgiával emlékezett rá), de nem érte el a kívánt hatást: visszatérve népszínműveket kezdett írni.

Ezért vonakodva tanárhoz küldték, aki a színdarabírásról lebeszélte, egy novelláját viszont elküldte a Fővárosi Lapoknak. A család ugyan próbálta letörni az önbizalmát (nem tartották lányhoz illőnek az írást, publikálást), de Tutsek hamarosan mégis a lap rendszeres szerzője lett, és az Ország Világ, A Hét és a Magyar Hírlap is rendszeresen közölte elbeszéléseit. Huszonkét éves, amikor első kötete, az Elbeszélések és rajzok megjelenik. Az újságoktól mint „rá nem szoruló úrilány” honoráriumot nem kapott - pedig a nagybácsi támogatásának fokozatos elvesztése miatt a család egyre kétségbeejtőbb helyzetbe került. Anna már elvégzett egy vasúti tanfolyamot és jegypénztárosként akart elhelyezkedni, de anyja büszkesége ezt nem engedte, inkább Pestre vitte a lányát.

Anyja azonban hirtelen meghalt, az pedig - még ha lett is volna pénz rá - szóba sem jöhetett, hogy egy fiatal, előkelő származású lány önálló háztartásban éljen. Végül a Singer és Wolfner Rt. megbízta egy fiatal lányoknak szóló lap szerkesztésével: ez lett a Magyar Lányok. A lap hamar népszerű lett, és - noha eredeti írói törekvései feladásával járt - évtizedeken át stabil egzisztenciát jelentett számára.

Harmincöt éves volt, amikor feleségül ment megözvegyült, kétgyermekes kollégájához, Tábori Róberthez. Született egy közös fiuk is. A boldog házasságnak a férj halála vetett véget - Tutsek három gyerekkel maradt egyedül. Ezután még többet dolgozott. A szerkesztői munka mellett rendületlenül írta a Cilike-regényeket. Kádár Judit szerint „talán sajátos kompenzációként, haláláig azt a nőknek másodrendű szerepet juttató patriarchális szemléletmódot, nőideált népszerűsítette, amelytől fiatalon oly sokat szenvedett”. Ugyanakkor más regényeiben szerepeltet olyan fiatal nőket, akik akik gyakran nehéz körülmények között képesek önálló életet teremteni maguknak (Kisanyám; Vidorka; Szerencse gyermeke).

1947 után mint „konzervatív írónőt” tiltották be.  

 Lánya, Tábori Piroska szintén író lett. 

Néhány munkája: 

  • Viola története;
  • Rózsák között;
  • Örvény és egyéb elbeszélések;
  • Cilike (regénysorozat);  
  • Nagymama naplója;
  • Évike följegyzései (regénysorozat);
  • Vetés és aratás;
  • Mikor a rózsák nyílnak;
  • Az utolsó Eörssy-lány.

 

Forrás:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.