Anna Klumpke amerikai festő (1856–1942)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Anna Klumpke amerikai festő (1856–1942)  

október 27, 2019 - 00:49
A családban öt lány volt, mindegyikük fényes karriert futott be.

Anna Klumpke

San Franciscoban született hétgyerekes családban, német apját az aranyláz hozta Kaliforniába. Az 1870-es évek elején anyja négy nővérével együtt Svájcba vitte, hogy ott folytassák tanulmányaikat. A lányok mind nagy karriert futottak be:  csillagász, Auguste orvos, Julia hegedűművész és zeneszerző, Mathilda zongoraművész lett.

Anna Elizabeth  17 éves korától két évet egy svájci intézetben töltött, ott kezdett festeni, 1883-84 között pedig a párizsi Académie Julian hallgatója volt, ahol a kor híres művészei, Tony Robert-Fleury és Jules Lefebvre voltak a mesterei. Első nyilvános szereplése 1884-ben a Paris Salon nagydíjának elnyerése volt, amit a legtehetségesebb diáknak ítéltek oda. Ettől kezdve képei rendszeresen szerepeltek  kiállításokon.

Tanulmányai befejezése után két évig Bostonban  tanított, majd visszatért Párizsba. Főleg portrékat készített, többek között lefestette -t és Rosa Bonheur-t. 84 éves korában Memoirs of an Artist címen adta ki önéletrajzát. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lili Boulanger francia zeneszerző (1893–1918)

augusztus 18, 2017 - 22:02

Nővérével, val együtt rendkívüli hatást gyakoroltak a francia zenei életre. Lili volt az első nő, aki elnyerte a Prix de Rome-ot, a párizsi Conservatoire hallgatói számára (kantáta komponálására) évente kiírt, pályázaton elnyerhető ösztöndíjat, amely a nyertes számára két év római és egy további év valamely másik országban történő eltöltését biztosítja az Académie des Beaux Arts vendégeként.

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.