Eleonore Noll-Hasenclever német hegymászó (1880–1925)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Eleonore Noll-Hasenclever német hegymászó (1880–1925)

augusztus 18, 2019 - 16:45
Korának legsikeresebb hegymászói között tartották számon.

Jómódú értelmiségi család lánya, svájci intézetben tanult, ott ismerkedett meg a hegymászással. Az Alpok kisebb csúcsainak leküzdése után a Matternhorn és a Mont Blanc következett. Nem  csupán az ismert útvonalakat követte, sok csúcsot ő mászott meg először. 1909-ben Die Besteigung des Dôme de Rochefort über die Aiguille de Rochefort und des Mont Mallet címmel írt könyvet expedícióiról. Következő könyvét 1913-ban publikálta In den Saaser Bergen címmel. 1914-ben házasságot kötött Johannes Noll-lal, aki osztozott a hegyek iránti szenvedélyében. Frankfurtban éltek, házuk a hegymászók és a művészetek iránt érdeklődők találkozóhelye lett. Természetesen folytattta útjait, a német és svájci hegyek után az osztrák és francia csúcsokat is sorra megmászta. 1925 augusztusában a svájci Bishorn-ról leereszkedve csapatát lavina temette maga alá, társai nem tudták idejében megmenteni. Síremléke Zermatt-ban, a  hegymászók temetőjében található. Emlékiratai 1932-ben Der Bergen fallen címmel jelentek meg.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első angol nő, aki körbemotorozta a Földet: Elspeth Beard

április 28, 2017 - 16:46

Fiatal lányként rajongott a motorokért, 16 éves korában kapta első gépét. Diákkorában először hazájában, majd Európában tett kisebb-nagyobb utakat. 1982-ben, diplomájának kézhezvétele után indult világkörüli útjára, a kaland három évig tartott. Az első állomás New York volt, az útvonal Ausztrália, Thaiföld, India, Nepál, Pakisztán, Irán, Törökország, Görögország, Jugoszlávia, Nyugat-Európán át vissza Angliába. Motorját maga szerelte, javította, több balesete is volt, kétszer kórházba került, de teljesítette álmát. 

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.