1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Az Erzsébet Nőiskolában tanítónői diplomát szerzett, a természettudományok érdekelték. Elkeserítette, hogy nincs lehetősége továbbtanulni. A zürichi egyetemen - miután kikönyörögte szüleitől - elvégzett négy félévet, majd miután 1895-ben megnyitották az egyetemek egyes karait nők számára, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait. 1898-ban első magyar nőként bölcsészdoktori címet szerzett (ekkoriban a bölcsészkar a természettudományokat is magában foglalta) A transzcendens függvények előállítása alkalmazással néhány függvényre és az ezek közti kapcsolat c. dolgozatával. 1904-ben egy útirajzot is kiadott Az északi fok és a Spitzbergák címmel. 1905-ben Leonardo da Vinci, a természettudós címmel írt tanulmányt. A számokról c. írásában népszerű formában fejtette ki a számfogalom eredetét és a számolás történetét. 

A fiumei, aztán 1899-től a szegedi felsőbb leányiskolában tanított (itteni tanítványa, Gulácsy Irén szigorú, egyben meghatározó pedagógusként emlékszik rá), majd 1907 őszén a trencséni Állami Felsőbb Lányiskola igazgatójának nevezték ki. 1909. március 29-én hirtelen szívrohamban elhunyt. Két unokahúga az ő példáját követve szintén tanár lett. 

Felhasznált irodalom: