Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946)

április 01, 2018 - 14:29

Glenmaggieban a családi farmon született, a nyolcvanas évek végén költözött Melbournebe. Cikkeket, elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapokban, később két regénye is megjelent. Bekapcsolódott a szüfrazsista mozgalomba, a Victorian Socialist Party és a Women's Political Association tagja volt, a feminizmust ismertető cikkeket írt. Beválasztották a Women's Organizing Committee vezetőségébe. 1922-től Angliában telepedett le. 
Néhány munkája: Moods and melodies: sonnets and lyrics; The breaking furrow; Two women; Australia and other essays; The people of the timber belt; Bark house days.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hella Wuolijoki észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

március 01, 2017 - 22:28

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.

Életéről 2010-ben Hella W. címmel finn dráma készült. 

Marilyn French amerikai feminista, író (1929–2009)

november 19, 2016 - 22:30

New York-i születésű, a Hofstra egyetemen filozófiát és irodalmat tanult. 1951-ben diplomázott, doktori disszertációját a Harvardon védte meg 1972-ben.  

A modern feminista irodalom egyik alapművének tekintett könyve, a The Women's Room (magyarul: Nők) 1977-ben jelent meg. Könyveinek visszatérő motívuma a nők elnyomása a férfiak uralta világban, a patriarchátus következetes, szervezett fenntartása. 

Néhány munkája: 

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték.