Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946)

április 01, 2018 - 14:29

Glenmaggieban a családi farmon született, a nyolcvanas évek végén költözött Melbournebe. Cikkeket, elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapokban, később két regénye is megjelent. Bekapcsolódott a szüfrazsista mozgalomba, a Victorian Socialist Party és a Women's Political Association tagja volt, a feminizmust ismertető cikkeket írt. Beválasztották a Women's Organizing Committee vezetőségébe. 1922-től Angliában telepedett le. 
Néhány munkája: Moods and melodies: sonnets and lyrics; The breaking furrow; Two women; Australia and other essays; The people of the timber belt; Bark house days.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.