Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946)

április 01, 2018 - 14:29

Glenmaggieban a családi farmon született, a nyolcvanas évek végén költözött Melbournebe. Cikkeket, elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapokban, később két regénye is megjelent. Bekapcsolódott a szüfrazsista mozgalomba, a Victorian Socialist Party és a Women's Political Association tagja volt, a feminizmust ismertető cikkeket írt. Beválasztották a Women's Organizing Committee vezetőségébe. 1922-től Angliában telepedett le. 
Néhány munkája: Moods and melodies: sonnets and lyrics; The breaking furrow; Two women; Australia and other essays; The people of the timber belt; Bark house days.

 

 

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük. 

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték. 

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

"Degeneráltak-e a nők?" - Maria Lacerda de Moura brazil anarchista feminista

április 09, 2017 - 23:16

A Monte Alverne nevű farmon született 1887-ben, szabadgondolkodó, ateista szülei alapos, széleskörű nevelést biztosítottak neki. 16 éves korában kezdett tanítani, alapítója volt az analfabetizmus felszámolásáért küzdő egyesületnek. Pár évvel később Sao Paulo-ba költözött, anarchista és munkás lapokban publikált. Munkásegyletekben, kulturházakban, anarchista gyüléseken tartott előadásokat a tanulásról, a női egyenjogúságról, a szabad szerelemről, 1918-ban publikálta első könyvét. Alapító tagja volt a Liga para a Emancipação Intelectual da Mulher feminista egyesületnek.

Lucila Palacios venezuelai író, politikus, diplomata, feminista (1902–1994)  

április 29, 2017 - 22:45

Mercedes Carvajal de Arocha Trinidadon született, a Lucila Palacios nevet és Simon Bolivar anyjának a tiszteletére vette fel. Első regénye Rebeldia címmel 1940-ben jelent meg. Írásaiban határozottan kiállt a nők és gyerekek jogaiért. 1947-től beválasztották a parlamentbe, ahol folytatta a nőjogi tevékenységét. 1963-ban Uruquayba nevezték ki nagykövetnek.

Draga Dejanović szerb költő, író, feminista (1840–1870) 

október 06, 2017 - 17:23

Magyarkanizsán (Stara Kanjiza) született értelmiségi családba. Kanizsán, Temesvárott és Pesten tanult, ahol szerb diákokkal, az Ujedinjene omladine srpske (Fiatal szerbek egyesülete) tagjaival kötött ismeretséget. Pesten jelentek meg első versei és cikkei, melyekben a nők tanuláshoz való jogáért állt ki. 1860-ban rövid időre az akkor alakult újvidéki szerb nemzeti színház tagja volt, színdarabokat fordított. 1864-ben Bečej-be (Óbecse) költözött, ahol férjével élt.

Aranyossi Magda író, újságíró, nőmozgalmár 1896 – 1977

február 25, 2019 - 01:21

Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba.

Lady Florence Dixie skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

április 12, 2017 - 14:07

Előkelő családból származott, miután eleget tett elvárt kötelességeinek – férjhez ment és gyerekeket szült – saját kedvére alakította életét. Patagóniába utazott, élményeiről  írt Riding across Patagonia című könyve bestseller lett. 1879-ben a The Morning Post haditudósítója volt a délafrikai angol-zulu háborúról. Az utazás mellett a sport volt a másik szenvedélye, elnöke volt a British Ladies’ Football Club-nak.

Sarah Barnwell Elliott író, feminista (1848–1928)

május 06, 2017 - 21:36

Hat regényen kívül esszéket, újságcikkeket, könyvkritikákat publikált. Sokat foglalkozott a nők helyzetével, választójoguk kivívásával. A Southern States Woman Suffrage Conference alelnöke, a Tennessee Equal Suffrage Association elnöke volt, ebben a minőségében 1912-ben petíciót nyújtott be az állam törvényhozóihoz. Déli származása különösen érzékennyé tette a faji problémák iránt, An Incident and Other Happenings című elbeszéléskötete ezzel foglalkozik. Európai útján tett tapasztalatairól 16 levélben számol be.

Néhány műve:  

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

Maria Aurelia Capmany i Farnés katalán író, fordító, feminista (1918–1991)

augusztus 02, 2019 - 21:15

Barcelonában született, értelmiségi családba. A Institut-Escola de la Generalitat de Catalunya elvégzése után a barcelonai egyetem bölcsészkarára járt, 1945-ben diplomázott. Badalonában az Institut Albéniz, majd Barcelonában az Escola Isabel de Villena tanára volt. Necessitem morir címmel 1952-ben jelent meg első regénye, mellyel rögtön a Joanot Martorell-díj egyik jelöltje lett. Abban az évben még nem, de a rákövetkezőben ő lett a nyertes El cel no és trasparent című könyvével.