Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946)

április 01, 2018 - 14:29

Glenmaggieban a családi farmon született, a nyolcvanas évek végén költözött Melbournebe. Cikkeket, elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapokban, később két regénye is megjelent. Bekapcsolódott a szüfrazsista mozgalomba, a Victorian Socialist Party és a Women's Political Association tagja volt, a feminizmust ismertető cikkeket írt. Beválasztották a Women's Organizing Committee vezetőségébe. 1922-től Angliában telepedett le. 
Néhány munkája: Moods and melodies: sonnets and lyrics; The breaking furrow; Two women; Australia and other essays; The people of the timber belt; Bark house days.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

A szüfrazsett-induló szerzője: Dame Ethel Smyth angol zeneszerző (1858–1944)

április 02, 2017 - 22:42

Korának egyik jelentős zeneszerzője katonacsaládba született. Apja sokáig ellenezte, hogy lánya zenét tanuljon, végül Ethel mégis elérte, hogy beiratkozhatott a lipcsei konzervatóriumba. Sokat komponált, zongoradarabokat, szonátákat, misét, operát. 1893-ban volt első angliai bemutatója. Ő volt az első nő, akinek operáját a Covent Gardenben előadták.

Simone de Beauvoir (1908-86) francia író, egzisztencialista filozófus, feminista

január 08, 2013 - 23:38

1908. január 9-én született Párizsban, szigorú katolikus családban. Húga, Hélène de Beauvoir (Poupette) festőnő volt. Küzdelmét és lázadásait a konformizmus ellen az Egy jó házból való úrilány emlékei (1958) c. művében jeleníti meg, emlékiratainak első kötetében. (További magyarul megjelent kötetek: A kor hatalma (1960), A körülmények hatalma (1963)).