Nagypál Judit építészmérnök (1924–1980) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nagypál Judit építészmérnök (1924–1980) 

február 18, 2018 - 13:42

1957-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Országos Műemlékfelügyelőségnél kezdett dolgozni. Az évek során végzett műemlékvédelmi munkáját a szakma itthon, az 1964-ben tartott velencei építészkongresszus óta külföldön is egyaránt elismerte. Nevéhez fűződik a bánfalvi karmelita kolostor impozáns lépcsősorának, a Mágóchy kastélynak és a celldömölki romtemplomnak a helyreállítása, a karcsai református templom újjáépítése. Ő vezette Sopron belvárosának rekonstrukcióját, amely során többek között megújult a Rejpál-, a Caeser- és a Lábas-ház, a Tűztorony, a városfal és az előkapu. Munka közben, váratlanul érte a halál. Tevékenységéért posztumusz Magyar Műemlékvédelemért díjat valamint  Ybl díjat kapott. 

A mágóchi kastély

A karcsai református templom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dömötör Tekla néprajzkutató, színháztörténész (1914–1987)

január 08, 2018 - 21:21
Dömötör Tekla Ranschburg Jenő és Voigt Vilmos társaságában, 1982 (Fotó: Moldován Domokos)

A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott 1936-ban, a német passiójátékokról írt doktori disszertációját 1937-ben védte meg. A következő évben jelent meg első publikációja az Etnographia-ban. A háború után a Nemzeti Múzeum, később a Szabó Ervin könyvtár munkatársa volt, 1953-tól az ELTE Néprajzi tanszékén dolgozott, 1967-ben tanszékvezetőnek nevezték ki. Egyetemi munkája mellett évekig volt a Színháztudományi Intézet osztályvezetője. Rangos hazai és külföldi lapokban publikált, több külföldi egyetem vendégelőadója volt., Norvégiában a bergeni egyetem díszdoktorrá avatta. 

Hajnal Anna költő, író, fordító (1907–1977) 

február 01, 2018 - 14:05

A Nyugat harmadik nemzedékének jelentős alakja Gyepűfüzesen született. 1926-ban költözött Budapestre, angoltanításból tartotta fenn magát. Első versei az Álláspont és a Pásztortűz című lapokban jelentek meg. 1933-ban közölte először versét a Nyugat, attól kezdve állandó szerzője is lett. Első önálló kötete 1933-ban jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. Egyik alapítója volt a Tóth Árpád Társaságnak, az összejöveteleket lakásán tartották, a tagok kortárs költők, írók, festők, tudósok voltak.

Biróné Kaiser Gizella gyorsírástanár, szerkesztő, tankönyvíró (1875–1937)

november 15, 2018 - 00:50

Magyarországon ő volt az első, aki 1893-ban a Stolze-Fenyvessy-rendszerből gyorsírástanári oklevelet szerzett. Az Országos Női Gyorsíró Egyesületben létrehozta az első gyors- és gépírási szakiskolát. Az iskolában - mely a Dohány u. 30/b alatti Solti-társasházban működött - a tízujjas, vakírásos módszert tanították. Kaiser Gizella adta ki hazánkban A gépírás tankönyve címmel az első rendszeres gépíró tankönyvet, valamint szerkesztője volt a Sztenográfia című szaklapnak. 1929-ben a Magyar Gyorsíró Társaság képviselőházi tanfolyamát vezette.