Botár Edit báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Botár Edit báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

január 07, 2018 - 20:06

„Hosszú lenne felsorolni életem fontosabb állomásait, így csak pár fontosabb dologra szorítkozom. A Kolozsvári Ion Andreescu Intézet textilszakának elvégzése után (1956) harminc évet dolgoztam a Kolozsvári Bábszínházban mint díszlet- és bábtervező. Sok kitüntetést és elismerést kaptam. Ez csodálatos műfaj volt, ahol alkotó fantáziámat hagyhattam szárnyalni. Fából vaskarikát is csinálhattam. Így az absztrakt művészet sok ágát is kipróbálhattam, mégis megmaradtam nagy szerelmemnél, az akvarellnél, amit nem értékeltek úgy, mint az olajat. Így magányos farkasként mégis kitartottam e műfaj mellett. A grafikai kiállításokon túl színesnek tartották munkáimat, a festészetin meg grafikának minősítették az akvarellt. Egyik skatulyába se fértem bele, így kénytelen voltam egyéni kiállításokon felmérni: hogyan tovább? Hatvannégy kiállításom volt itthon és külföldön, és huszonöt országba jutottak el munkáim. Közben textilfestéssel és könyvillusztrációkkal foglalkoztam. Most sikerült megjelentetnem a Kolozsvár albumot (saját költségen) ami 101 akvarellt és 101 tusrajzot tartalmaz négynyelvű szöveg kíséretében. Ez negyvenöt év munkájának csak egy kis töredéke. A könyv megjelenésével egy időben kiállítottam a Kolozsvár képeit is a budapesti Vármegye Galériában. A Keszthelyi Múzeumban most nyílt meg egy nagy kiállításom. Nem volt könnyű életem, de a sok nehézségen optimizmusom és alkotókedvem átsegített.”

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Takács Zsuzsa költő, műfordító (sz. 1938)

november 14, 2018 - 18:54
Takács Zsuzsa dedikál az Ünnepi Könyvhéten (Fotó: Vadas Róbert)

Az ELTE spanyol-olasz szakán végzett 1963-ban, majd Havannában egyetemi lektorként dolgozott. 1964 és 2002 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen spanyol társadalomtudományi szaknyelvet tanított. Elsősorban spanyol, olasz, katalán, portugál és angol költőket fordít. Első verseskötete, a Némajáték, 1970-ben jelent meg a Szépirodalmi kiadónál. Számtalan hazai és külföldi díjat kapott, 2003-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorús Költője kitüntetést nyerte el.

Egyik lánya Lengyel Anna műfordító, dramaturg. 

Néhány kötete:

Beniczky Irma író (1882–1902)

február 23, 2019 - 16:18

A politikai múlttal rendelkező beniczei és micsinyei Beniczky családba született Alsómicsinyén. Családi vagyonukat testvére, Beniczky Lajos szabadságharci szereplése miatt elkobozták s ő az irodalomhoz fordult. 1858-ban kezdett publikálni, írói tevékenységét azután is folytatta, hogy 1860-ban férjhez ment Kuliffay Ede íróhoz. 

Számos ifjúsági könyve, pedagógiai és női olvasóknak szánt ismeretterjesztő munkája, valamint regényfordítása jelent meg. Több szépirodalmi és divatlap állandó munkatársa, ill. szerkesztője volt. 1869-től a Magyar Nők Házi Naptárát szerkesztette. 

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel később tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott.