A sielő családból származó Anne első nemzetközi sikerét 15 éves korában aratta, amikor 1954-ben Norvégiában aranyérmes lett az óriás műlesiklásbam, a legfiatalabb nyertes a sportág ötvenéves történelmében. 1960-ban a Squaw Valley-ben olimpiai aranyérmet nyert.
Az ausztrál úszólegenda volt az első sportoló, aki három egymást követő olimpián nyert aranyérmet ugyanabban a számban (100 m gyors). A nők közül először neki sikerült száz méteren az egyperces álomhatáron belül úszni – 110 yardon 59.9 másodpercet ért el. Olimpiákon 4 arany- és 4 ezüstérmet szerzett, 39 világrekorddal (ebből 27 egyéni) büszkélkedhet. A sportág fenegyerekének tartották. A tokioi olimpián megvádolták, hogy állítólag ellopott egy zászlót a császári palotanál, letartóztatták, de nem indítottak eljárást ellene, sőt a császár a zászlót is neki ajándékozta.
Élete eddigi legnagyobb sikerét érte el az idén Brazíliában, olimpiai bajnok lett. 10 éves korában kezdett vívni a Honvédban, első komoly sikere 1998-ban a venezuelai junior világbajnokságon volt, aranyérmes lett a magyar csapattal. Ugyanabban az évben a junior EB-en egyéniben ezüstérmes volt. Egyéniben hatszoros (2002, 2004, 2007, 2008, 2010, 2013), csapatban négyszeres (2000, 2008, 2010, 2013) magyar bajnok. 2009-ben átigazolt a Vasasba, Kulcsár Győző az edzője. 2015-ben egyéniben harmadik, csapatban hatodik, 2016-ban egyéniben harmadik, csapatban negyedik volt az Európa-bajnokságon.
Első bajnoki aranyérmét 1955-ben nyerte az ifi országos bajnokságon. A rendkívül technikás és nyugalmáról híres vívónő öt olimpián vett részt: 1960 Róma: ezüstérmes a csapattal; 1964 Tokió: egyéni és csapatarany; 1968 Mexikóváros: csapatezüst és egyéni bronzérem; 1972 München: ezüstérmes a csapattal; 1976 Montreal: csapatbronz. Világbajnokságokon öt arany-, hét ezüst- és három bronzérmet nyert. Több mint két évtizedig volt válogatott kerettag, tizenhétszeres magyar bajnok. 1964-ben az év sportolónőjévé választották, s többször (1968-71) volt sportága legjobbja.
