„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

július 30, 2017 - 19:30

Nagyváradon született sokgyermekes családban. (Megj. a Ferike a Franciska becézett változata.)

A Színművészeti Akadémián 1893-ban kapott oklevelet, a Vígszínházban, majd a Nemzeti Színházban játszott. Póztalan, sallangmentes játéka kirítt a társai közül, akik nehezen fogadták be. Amikor kiderült, hogy keresetének nagy részét hazaküldi saládja támogatására, kolléganői azt tanácsolták hogy "menjen jól férjhez". Ő azonban a nehezebb utat választotta, és 1903-ban Londonba távozott. Színháznál nem tudott elhelyezkedni, ezért idegenvezető lett. Itt azonban rendszeres szexuális zaklatás érte, így házigondnokságra váltott, ahol azonban "bolondos szavalása" (angolul tanult) zavarta a lakókat. Skóciába ment tovább ahonnan egy időre Dél-Afrikába, Fokvárosba került nevelőnőnek. Élete jobbra fordulásáról később így mesélt egy szegedi újságírónak:   

„Egy milliomos farmer családjában - mint három kislány nevelőnője - elég tisztességes pénzösszeget kerestem, s most már jöhettem vissza Angliába s Londonba. Ekkor már nagyon jól tudtam angolul, hisz állandóan angol környezetben éltem. És szinte éreztem a közelgő változást, a sorsom fordulatát. A New Cross színházban léptem fel először. Másnap, az angol újságok, mint star-t emlegettek.”

Később az Empire színházban népdalokat adott elő. 1909-ben New Yorkba utazott. Amíg szerződésre várt, lefordította a Gyurkovics lányok című vígjátékot, amit  The seven sisters címmel a Lyceum Theatre be is mutatott. 1911-ben debütált a Broadwayn. Pózmentes játéka nem vált be a némafilmeknél, a hangosfilmek megjelenésével azonban utat tört a mozivászonra is: ötvenen túk szakmát váltott. Hollywoodba költözött és 1930-tól 1949-ig, 19 év alatt 48 egész estét betöltő játékfilmben alakított különböző karaktereket. Utolsó filmjét, az East Side, West Side-ot, amelyben egy nagymamát játszott, 1949-ben forgatja. Ezután visszavonult és hollywoodi otthonában 1951-ben érte a halál. 

 

 

Lásd még:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Péchy Blanka színész, író, nyelvművelő (1894–1988)  

szeptember 21, 2017 - 19:26
Péchy Blanka 1957-ben (Fotó: Kotnyek Antal)

Pécsett született, a budapesti Színművészeti Akadémián tanult színészmesterséget, 1914-ben végzett. A Magyar Színházhoz szerződött, 1927-től a Belvárosi Színház tagja volt. A következő évben Max Reinhardt hívta meg bécsi színházába játszani, több évet töltött ott. A háború után a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1948-tól Bécsben volt kulturális attasé és a Collegium Hungaricum vezetője. Élete fontos céljának tartotta a magyar nyelv ápolását. Tanított a Zeneművészeti Főiskolán, előadásokat tartott, a nyelvművelésről és Beszélni nehéz címmel állandó sorozata volt a rádióban.

Elsőként a Scalában: Némethy Ella operaénekes (1895–1961)

április 03, 2018 - 21:41

Budapesten kezdte tanulmányait, majd Milánóban Ettore Paizza tanítványa volt. A budapesti Operaházban 1919-ben volt az első fellépése a Sámson és Delilában. Az elkövetkező években vezető mezzo-szoprán énekessé nőtte ki magát, korának legjobb Wagner énekeseként tartották számon. Külföldön is népszerű volt, fellépett Olaszországban, Dél-Amerikában, Németországban, Spanyolországban. 1948-ban a budapesti Operaház örökös tagjává választották.