Line Luplau dán feminista (1823–1891)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Line Luplau dán feminista (1823–1891)

április 09, 2017 - 15:04

Line Luplau (Marie Luplau festménye)

A Danske Kvindeforeningers Valgretsforbund (DKV, dán nők szüfrazsett szervezete) alapító tagja, 1889-1891 között elnöke volt. Lelkészcsaládból származott, férje is az volt. Fiatalságától felháborította, hogy a nők nem teljesjogú tagjai a társadalomnak. Jótékonysági egyesületet alapított, annak képviseletében ő volt az első nő, aki nemzeti ünnepen beszédet tartott. 1872-ben férjével és lányával belépett a Dansk Kvindesamfund-ba. 1885-től a Kvindelig Fremskridtsforening (Nők a haladásért) szervezet vezetőségének a tagja, 1885-ben ő képviselte az egyesületet az első Nordic women's conference-en.  Tagja volt a Hvad vi vil szüfrazsett lap szerkesztőbizottságának. Lánya, Marie Luplau festőművész lett. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Haladjunk!" - Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nők oktatásáért

január 06, 2019 - 00:00

Beniczky Hermin (beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina) 1815. december 13-án nagymúltú, előkelő családban született a mai Szlovákia területén, Losonc közelében található Lázi-pusztán. A szociális érzékenység családi öröksége volt: anyai nagyapa, Sturman Márton különcnek számított, mert az üzemeiben dolgozó jobbágyoknak fizetést adott, a birtokain élő árva és szegény lányok számára pedig szalmakalapfonó gyárat hozott létre, hogy önálló keresetük legyen. Leánya, Sturman Karolina apjához hasonló elveket vallott.

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

Elisabeth Grundtvig dán tanító, gyorsíró, fordító (1856–1945)

május 21, 2015 - 22:38

Koppenhágában nőtt fel, 1884-ben szerezte meg tanítói oklevelét. 1890-ben – magas rangú hivatalnokok tiltakozása ellenére -  a dán parlament, a Rigsdagen első női gyorsírójává nevezték ki. Műfordítással is foglalkozott, többek között ő fordította munkáit dánra.  Elkötelezett, aktív tagja volt a dán nőszervezetnek, a Dansk Kvindesamfund-nak, tagja volt az elnökségnek.