A melltartó feltalálója: Mary Phelps Jacob (Caresse Crosby)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A melltartó feltalálója: Mary Phelps Jacob (Caresse Crosby)

április 09, 2017 - 14:58

A XX. század színes egyénisége New Yorkban született a felső tízezer közé 1892-ben. A nagy társadalmi életet élő lány 1910-ben készített a fűző helyett egy melltartót magának, 1913-ban nyújtotta be az ötletet szabadalmaztatásra, amit a következő évben megkapott és megalapította a Fashion Form Brassière Company-t. Közben férjhez ment, férje rossz néven vette, hogy az így keresett pénz a felesége külön jövedelme, és addig szekírozta, amíg Caress el nem adta a céget. A házasság válással végződött. Caress második férjével, Harry Crosbyval 1921-ben Párizsba költözött, ahol Black Sun Press néven könyvkiadót alapítottak, ami igen sikeresnek bizonyult. 1925-ben Crosses of Gold címmel első saját könyvét is kiadta. 1929-ben a férje szeretőjével együtt öngyilkosságot követett el, Caress ezután visszatér az Államokba.  Alapítója volt a Women Against War elnevezésű szervezetnek. Az ötvenes években megvette és művészteleppé alakította a Rómához közeli Castello di Rocca Sinibalda kastélyt. 1953-ban Passionate Years címmel publikálta önéletrajzát, amelyben a század szinte valamennyi jelentős művésze szerepel.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dukai Takách (Takács) Judit költő (1795–1836)

június 26, 2014 - 20:19

Az első jelentős magyar költőnőként számontartott, Malvina néven publikáló Takách Judit 1795. augusztus 9-én született Dukán, nemesi családból. A kislány gondos nevelésben részesült, és amikor megpróbálkozott a versírással, szülei ebben is bátorították. Otthonában a gazdasszonyi teendőket sajátította el, majd 1811-től apja Sopronban iskoláztatta.

 

Glücklich Vilma (1872–1927) tanár, a feminista mozgalom egyik vezetője

június 27, 2014 - 11:28

Vágújhelyen született 1872. augusztus 9-én. Tanítónőként végzett, majd Fiuméba rendelték tanítani. (Abban az időben központilag határozták meg a közelkalmazottak állomáshelyét.) Egyik kolléganője az első magyar szerkesztőnő, lánya, Szegfi Emília volt.