Maria Sibylla Merian német természettudós, illusztrátor (1647–1717)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maria Sibylla Merian német természettudós, illusztrátor (1647–1717)

április 09, 2017 - 14:21
Gyerekkorától érdeklődött a virágok, lepkék iránt, megfigyelte és aprólékos pontossággal lefestette őket.

A világhírű rézkarcművész és könyvkiadó Matthäus Merian lánya gyerekkorától érdeklődött a virágok, lepkék iránt, megfigyelte és - a barokk túldíszítettségétől mentesen - aprólékos pontossággal lefestette őket. Apja halála után virágfestő mostohaapja tanította rajzra és rézmetszésre. Házassága és két lánya születése sem szabott gátat a tevékenységének, amit 1665-ben Nürnbergbe költözve még festőiskola nyitásával és könyvkiadó működtetésével is tetézett.

Virágos könyve 1675 és 1680 között jelent meg három folytatásban, és elsősorban a hímzést kedvelő nők körében aratott sikert. Az 1679-ben megjelent Hernyókönyve tudományos szenzáció volt. A hernyókat, bogarakat ugyanis az ő korában ördögtől való, gusztustalan lényeknek tekintették, amelyek nem alkalmasak keresztény emberek érdeklődésére - Mariát azonban nem gátolták ilyen előítéletek, így mintegy mellékesen megteremtette a rovartant (entomológia). 

Házassága végül férje szakmai féltékenysége miatt tönkrement. Maria ekkor a hollandiai Wieuwerdbe költözött és csatlakozott a labadista szektához. A szekta misszionáriusai hoztak hírt Suriname gazdag állatvilágáról. 1699-ben egyik lányával odautazott. A dzsungel növényeit és a rovarokat tanulmányozta, az ott töltött két év alatt több új felfedezéssel gazdagította a tudományt. Elborzadt az ott látott rabszolgaságon, és megpróbált a helyi vezetőknél közbenjárni az elnyomottak érdekében.

Hazatérve sokáig élvezhette új könyve sikerét, ám az út alatt megromlott egészsége többé nem állt helyre. 1717-ben hunyt el. Két lánya, Johanna és Dorothea is festő-rézmetsző lett. 

Néhány munkája: Blumenbuch; Neues Blumenbuch; Der Raupen wunderbare Verwandelung, und sonderbare Blumen-nahrung; Metamorphosis insectorum Surinamensium. 

 

 

 

 

Hat kötet a bolhákról: Dame Miriam Rothschild angol entomológus (1908–2005) 

július 30, 2017 - 20:18

A vadvirágkertészet szakértője volt, de tudományos körökben a rovarok tanulmányozásával vált nemzetközileg ismertté. Hatkötetes, gazdagon illusztrált munkája a bolhákról alapmű, világszerte elismerést aratott. A  Royal Society tagja volt, és az első nő, akit a British Museum kurátorává választottak. Több mint 300 publikációja jelent meg, jónéhány egyetem – köztük Oxford és Cambridge – tiszteletbeli doktora volt. 2000-ben megkapta a Dame Commander of the Order of the British Empire rangot. 

Mary Agnes Chase amerikai botanikus, szüfrazsett (1869–1963)

április 22, 2017 - 00:02

A középiskola elvégzése után Chicagoban egy újság korrektora volt, szabad idejében növényeket rajzolt és festett. 1901-ben a Field Museum asszisztenseként dolgozott, 1903-ban a U.S. Department of Agriculture  botanikai illusztrátora lett. Hamarosan terepmunkát is végzett, felfedezéseiről több publikáció jelent meg. Az Egyesült Államokon kívül brazíliai expedíciókon is részt vett. Több mint 70 közleménye jelent meg, a The Structure of Grasses Explained for Beginners és a Manual of grasses of the United States című könyvei a szakma alapműveinek számítanak.

Anna Atkins angol botanikus, fényképész (1799–1871)

március 15, 2018 - 21:16

Valószínűleg ő az első, aki fényképekkel illusztrált könyvet publikált, és talán az első nő, aki fényképet készített. Apja nevelte, aki ismert tudós, a Royal Society titkára volt. Anna alapos botanikai ismeretekre tett szert, fő témája az algák kutatása volt. Henry Fox Talbot feltaláló megismertette vele a fényképezés korabeli technikáját, melyet felhasználva publikálta első könyvét British Algae: Cyanotype Impressions címmel 1843-ban.

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Marianne North angol botanikus, utazó, festő (1830–1890)

október 16, 2017 - 14:42

A  Kew Gardens, a királyi botanikuskert egyik látványossága az 1882-ben műveiből létrehozott galéria. Egész életét az utazásnak, felfedezésnek, festésnek szentelte. Hastingsban született, előkelő családba,  széleskörű nevelést kapott. Nem akart férjhez menni, a természet, a festés, utazás érdekelte. Kezdetben özvegy apjával, később egyedül utazta be a világot, jó kapcsolatokkal rendelkező családjának köszönhetően minden ajtó kinyílt előtte, államfők hívták vacsorára. Járt Észak- és Dél-Amerikában és Ázsiában. Ausztráliába és Új-Zélandra Charles Darwin javaslatára utazott el.

Caroline Lucretia Herschel német születésű brit csillagász (1750–1848) 

március 31, 2017 - 21:53

Angliában élt testvérével, Williammal, aki III.György király udvari csillagásza volt. Caroline megtanulta a számítások elvégzését, a csillagok katalogizálását, a műszerek kezelését, és hamarosan saját megfigyeléseket tett. 1783-ban három új csillagködöt talált, 1786 és 1797 között nyolc üstököst fedezett fel. 1798-ban a Royal Society adta ki a Flamsteed féle katalógushoz készített korrekcióit. Bátyja halála után hazatért Hannoverbe, de munkáját tovább folytatta. A Royal Astronomical Society aranyérmét kapta meg 1828-ban, 78 éves korában.

Poldi Fuhrich osztrák barlangkutató (1898–1926)

július 28, 2017 - 22:09

Salzburgban született, a leánylíceumban tett érettségi után tanulmányait az innsbrucki egyetemen folytatta, többek között botanikát, ásványtant, kőzettant hallgatott. Lelkes barlangász volt, nevét Európa-szerte megismerték, szakértelmével nemzetközi hírnevet vívott ki. Ausztrián kívül megjárta Németország, Dalmácia, Szlovénia, Írország, Franciaország, Brazília barlangjait. Tagja volt az osztrák Barlangkutató Egyesületnek. 1925-ben tagja volt a híres írországi Poulnagollum barlangrendszer feltárására szervezett expedíciónak.

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

Clara Immerwahr német vegyész (1870–1915)

június 21, 2017 - 15:09

Az első nő, aki kémiából doktori címet szerzett Németországban. Kelet-Poroszországi zsidó értelmiségi család lánya, a tanárképző elvégzése után vegyész apja támogatásával engedélyt kapott tanulmányai folytatására a breslaui egyetemen. 1900-ban védte meg doktori értekezését, egy évre rá házasságot kötött az ismert vegyésszel, Fritz Haberrel. Abban bízott, hogy folytathatja kutatásait, de keservesen csalódott. A gyerekszülés, háztartás, gyakori vendégfogadás mellett önálló munkát nem végezhetett, csak férje publikációihoz gyűjthetett anyagokat.

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

Florence Seibert amerikai biokémikus (1897–1991)

október 02, 2019 - 00:37

Doktori disszertációját a Yale egyetemen készítette 1923-ban, 1924-től a University of Chicago kutatója volt. Ő állította elő a PPD (purified protein derivative, tisztított fehérjekeverék) reagenst, amelyet napjainkban is alkalmaznak a tuberkulózis kimutatásában. Az intravénás terápia biztonságossá tételében is komoly eredményei voltak. 1932-től a University of Pennsylvania professzora volt nyugdíjazásáig, utána még 13 éven át rákkutatási programokban dolgozott. A Trudeau Medal és a Francis P.Garvan Medal kitüntetettje, 1990-ben felvették  a National Women’s Hall of Fame tagjai közé. 

A világon az első doktori fokozatot szerző nő: Elena Cornaro Piscopia 

április 19, 2017 - 22:58

Gazdag nemesember törvénytelen lánya volt, akinek tehetségére hatéves korában figyelt fel egy pap. Tanácsára apja taníttatni kezdte. A kislány megtanult görögül, latinul, franciául, spanyolul, jártas volt a matematikában, csillagászatban, filozófiában, teológiában, zenében, megtanult szónokolni, vitázni. Belépett egy zárdába, melynek pár évvel később a főnöknője lett, a szegények jótevőjeként ismerték. 1678-ban a paduai egyetemen nyilvános vitában megvédte disszertációját és bölcsészdoktorrá avatták.