Ludmila Podjavorinska (Riznerová)  szlovák író, költő, feminista (1872–1951)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ludmila Podjavorinska (Riznerová)  szlovák író, költő, feminista (1872–1951)

április 02, 2017 - 22:59

Őt tartják a modern szlovák gyermekirodalom megteremtőjének. Tízgyerekes pedagógus családból származott, első írásai a Vlasť a svet című folyóiratban jelentek meg 1887-ben. Legtermékenyebb időszaka 1892-1910 között volt, írt prózát, verset, balladákat, gyerekregényeket, fordított, lektorált. Tevékenyen részt vett a korabeli művészeti és irodalmi életben, olvasóköröket vezetett. Az 1869-ben alakult első szlovákiai nőszervezet, a Zivena aktiv tagja volt. Az első világháború alatt rendőrségi megfigyelés alatt állt, tevékenységét korlátozták. 

Néhány műve: Kmotrovia figliari; Rôznymi cestami; Z vesny života; V otroctve; Žena; Balady; Slovenská chalúpka; Kytka veršov pre slovenské dietky; Čin-čin.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

április 22, 2017 - 00:49

Franz von Kinsky gróf lánya hagyományos nevelést kapott, nyelveket, zenét tanult, utazgatott. Rövid ideig Alfred Nobel titkárnője volt, akivel Arthur Gundaccar Suttner báróval kötött házassága után is levelezett. Aktivan részt vett a békemozgalmakban, a Gesellschaft der Friedensfreunde társaság megalapítója, az International Peace Bureau alelnöke. Az 1899-ben megtartott First Hague Convention delegációvezetője, az egyetlen női résztvevő. Nemzetközi tekintélye olyan nagy, hogy 1904-ben Theodore Roosevelt elnök fogadja őt a Fehér Házban.

Goethe fordítója: Anna Swanwick angol író, feminista (1813–1899)

június 21, 2017 - 23:51

Liverpoolban született, a helyi leánynevelőbe járt. Tanulmányait Berlinben folytatta, ahol németül, görögül és héberül tanult. 1843-ban tért haza, még abban az évben megjelent első kötete, a Selections from the Dramas of Goethe and Schiller. Fordítását a mai napig az egyik legjobbnak tekintik. A német és görög drámák  fordítása mellett saját művei is sikert arattak. Aktívan részt vett a kor társadalmi és politikai életében. 1861-ben aláírta J.S. Mill petícióját a nők szavazati jogáért. Fontosnak tartotta a dolgozó nők képzését, előadásokat tartott nekik.