Mária Antónia udvari festője: Élisabeth Vigée Le Brun

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mária Antónia udvari festője: Élisabeth Vigée Le Brun

április 02, 2017 - 21:52

Önarckép, részlet.

Korának egyik legsikeresebb festőjét apja – aki híres portréfestő volt – tanította.  Ő is főleg portrékat készített,  húszévesen már ismert volt a neve. Az igazi siker 1779-ben jött, amikor Mária Antónia meghívta Versailles-be, hogy készítse el portréját. Az elkövetkező években a királynéról festett képek mellett több önarcképet is készített, az általa becsült festők stílusában. 1783-ban a Royal Academy felvette tagjai közé. A forradalom kitörésekor külföldre ment, rövidebb-hosszabb ideig élt Rómában, Nápolyban, Bécsben, Szentpétervárott, Moszkvában, Londonban, Svájcban. 1810-ben tért véglegesen haza Párizsba. Életéről Souvenirs de ma vie címmel írt könyvet.

Mária Antónia rózsával (1783)

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát. 

Kalivoda Kata festő, karikaturista (1877–1936)

augusztus 20, 2017 - 00:00

Budapesten a Mintarajziskolában, majd a női festőiskolában, később Münchenben és tanult. Leginkább a portré- és tájképfestészet foglalkoztatta, rendszeresen szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Az első női karikaturisták közé tartozott, a Borsszem Jankó több évtizeden át közölte rajzait. Néhány munkája: Templombamenők, Kendőpróbálók, Bucsusok, Emlék, Lány guzsallyal, Kézimunkázó lány.

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia otthonában felkereste, és így írt róla: 

Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.