"Nő és ráadásul problémás zenét ír": Barbara Pentland

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

"Nő és ráadásul problémás zenét ír": Barbara Pentland

január 01, 2017 - 17:59
A férfi kollégák és előadók nem akarták elfogadni a zeneszerzőt, aki nő és ráadásul "problémás" zenét ír.

1912-ben született Kanadában. Az első avantgarde zeneszerzők közé tartozott. A komponálás mellett tanított is, generációkkal ismertette meg a modern zenét. Nem volt könnyű dolga, a férfi kollegák és előadók nem akarták elfogadni a zeneszerzőt, aki nő és ráadásul "problémás" zenét ír. Munkásságáért több elismerést kapott, 1989-ben megkapta az Order of Canada tiszti kitüntetését.

Néhány műve:

  • Symphony for 10 parts;
  • Duo for Viola and Piano;
  • Quintet for Piano & Strings;
  • Studies in Line;
  • The Lake, chamber opera;
  • Beauty and the Beast, ballet-pantomime.

Könyvei:

  • An experiment in music;
  • Music of Now;
  • Looking ahead.

 

 

 

 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maude Abbott kanadai orvos (1869–1940)

május 25, 2015 - 21:41

Az első nők egyike, akik Kanadában orvosként praktizáltak, az első nő, aki a montreáli McGill egyetem orvoskarát elvégezte 1894-ben. 1897-ben a szívzörejekról írt tanulmányát a montreáli orvosi társáság előtt egy férfikollégája olvasta fel, mivel az előadóterembe nem léphettek be nők! 1923-1925 között a Woman’s Medical College of Pennsylvania tanára, 1926-tól a McGill University professzora. Több, mint száz tudományos publikációja jelent meg, Atlas of Congenital Cardiac Disease című könyve nemzetközi elismertséget jelentett.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól.