Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24
Nevéhez fűződik az ötvenes évek elején a C-10 programnyelv kifejlesztése. 

„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”

1900. május 15-én egy ukrajnai kis faluban David and Bessie Sinkler Itzkowitznak lánya született. A család 1913-ban az Egyesült Államokba emigrált.

Ida a Cornell egyetemen tanult, 1923-ban doktorált matematikából, 1930-1931-ben a Columbia egyetem hallgatója volt. Több helyen dolgozott, ahol matematikai tudását hasznosíthatta. A fordulópont életében 1940-ben következett be, amikor csatlakozott a Mathematical Tables Project (MTP) csapatához. 

Az MTP az NBS (National Bureau of Standards) és az Office of Scientific Research and Development támogatásával dolgozott a második világháború alatt. 1946-ben az NBS számítógép fejlesztéssel kezdett foglalkozni, így az MTP lett a számítástechnikai laboratóriumuk, majd az Applied Mathematics Division egyik részlege. 1947-ben Ida Rhodes lett az egyik kiválasztott számítógép fejlesztő. Rövid időn belül az új terület egyik legkiválóbb szakértője lett. Előadásokat tartott kormányzati szerveknek és magáncégeknek a számítógépek felhasználási lehetőségéről, hátrányos helyzetű embereknek tanított programozást. 

Nevéhez fűződik az ötvenes évek elején a C-10 programnyelv kifejlesztése. 

Komoly eredményeket ért el a számítógépes fordítás megalapozásában, kidolgozta az oroszról angolra fordítás módszerét.

1952-ben Los Angeles-ben egy konferencián The human computer's dreams of the future címmel tartott előadásában megdöbbentő pontossággal jósolja meg a video, a személyi számítógép, a számítógépes hálózatok megjelenését és elterjedését. 

Számítógép alkalmazást tanított szerte a világon. 1964-ben hivatalosan nyugdíjba ment, de az NBS alkalmazott matematikai részlegének tudományos tanácsadója maradt. 

1949-ben az Exceptional Service Award aranyérmet kapta a számítógéptudomány területén elért tudományos eredményeiért. 1976-ban az UNIVAC létrehozásának 25. évfordulóján elismerő oklevelet kapott. 

Ida Rhodes 1986. február elsején Washingtonban halt meg.

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dixy Lee Ray amerikai biológus, környezetvédő, politikus (1914–1994)

szeptember 01, 2017 - 14:17

Az első nő, akit beválasztottak az amerikai Atomenergia bizottságba (Atomic Energy Commission), és 1973-ban annak elnöke is lett. Doktori dolgozatát a Stanford egyetemen készítette, majd 1947-től a University of Washington tanára lett. 1963-1972 között a Seattle Pacific Science Center igazgatója volt. Tudományos munkája mellett politizált is, 1976-ban megválasztották Washington állam kormányzójává. A korabeli újságok színes és szókimondó egyéniségnek mutatták be. 1980-ban veszített a választáson, visszatért a tudományos pályára. Utolsó könyve a savas eső veszélyeivel foglalkozott.

Kay McNulty amerikai matematikus (1921–2006)

február 11, 2018 - 22:33

Írországban született, gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. A Chestnut Hill College-ban diplomázott matematikából 1942-ben. A hadseregnek nagy szüksége volt képzett matematikusokra, így Kay is „emberi számítógép” lett a Moore School of Engineering-nél. 1945-ben hat nőt választottak ki, hogy az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) kifejlesztésén dolgozzanak: Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Fran Bilas, Ruth Lichterman, Adele Goldstine, Betty Jennings. Az ENIAC több mint 3 m magas, kb. 25 m hosszú volt, és 30 tonnát nyomott.

Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt.