Éva büntetése - globális kitekintés

Olvasási idő
10perc
Eddig olvastam

Éva büntetése - globális kitekintés

január 25, 2011 - 11:31
Miközben a klímaváltozás és a túlnépesedés problémájától hangos a „zöld sajtó”, arról már lényegesen kevesebb szó esik, hogy ezt a túlnépesedést úgy produkálja az emberiség, hogy közben demográfiailag 200 millió nő hiányzik a bolygóról. Az egészséges arány alapján 100 nőre 103 férfi születik, tehát lényegesen több nőnek kellene élnie a Földön, mint jelenleg. Ezek az adatok az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekményeket sejtetik.

Illusztráció (Fotó: MabelAmber / Pixabay)

Miközben a klímaváltozás és a túlnépesedés problémájától hangos a „zöld sajtó”, arról már lényegesen kevesebb szó esik, hogy ezt a túlnépesedést úgy produkálja az emberiség, hogy közben demográfiailag 200 millió nő hiányzik a bolygóról. Az egészséges arány alapján 100 nőre 103 férfi születik, tehát lényegesen több nőnek kellene élnie a Földön, mint jelenleg. Ezek az adatok az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekményeket sejtetik.

A DCAF (Democratic Control of Armed Forces) 2005-ben megjelent „Women in an Insecure World” című jelentéséből az is kiderül, hogy öt nőből egy biztosan valamilyen erőszak áldozatává válik, illetve globális értelemben a nőknél az első számú halálok pont az, hogy nőnek születtek; a rák, az infarktus csak ezután következik. A kiadványt végigolvasva kijelenthetjük, hogy a világ nagyobb részén az emberiség felének folyamatos, sok esetben tudatos és szándékos (pl. nemre szelektív abortusz) irtása folyik, ami szemléletesen azt jelenti, hogy minden második évben egy Holokausztnyi tetem-hegy épül fel csupán nőkből! A jelenség hivatalos neve gendercídium. A legelszomorítóbb tény azonban nem is a sokkoló adatok tömege, hanem az a minimális reflektálás, amit e jelenség iránt a hétköznapokban és a közéletben tapasztalunk. A női magazinok unásig tele vannak a legtrendibb és leghaszontalanabb dolgokkal, ugyanakkor a valós, nőket érintő fajsúlyos problémákról csak elvétve esik szó. (Van persze kivétel is. A legrégebbi magyar női magazin rendszeresen foglalkozik globális női problémákkal.)

Nyilvánvaló, hogy az érdektelenség legfőbb oka, az a kivételesen szerencsés helyzet amelybe a nyugati nő született, annak ellenére, hogy 100 éve még az európai nő sem élvezhette az egyenrangú bánásmód előnyeit, bár még így is volt némi esélye a „felemelkedésre”, tekintve, hogy jogilag ugyanúgy részesülhetett oktatásban mint a férfiak és munkát is vállalhatott. Az más kérdés, hogy a társadalmi, íratlan normák miatt a gyakorlatban ez csak ritkán valósult meg. Ugyanakkor a fejlett országok is szolgálhatnak sokkoló adatokkal, bizonyítva, hogy a törvény előtti egyenlőség még mindig kevés.

Az Egyesült Királyságban például évente 4 millió, az Egyesült Államokban pedig 25 millió nő lesz valamilyen formában bántalmazás áldozata, azért mert nő. A labdarúgó világbajnokságtól hangos Dél-Afrikában, a WHO-nak köszönhetően tudjuk, hogy a 17 év alatti nők 40 százaléka, azaz majdnem fele(!) esett már áldozatául nemi erőszaknak. Ugyanígy 4 férfiból 1 a kérdőívezés során elismerte, hogy 18 éves koráig létesített már szexuális kapcsolatot nővel annak akarata ellenére.

Továbbmenve, a prostitúcióra kényszerített, vagy eladott nők száma a világon bárhol évente 700 000 és 4 millió között van. Ezek közül fél millió nőt európai megrendelésre adnak el. A szexrabszolga ipar éves haszna 7 és 12 milliárd amerikai dollár között mozog. Ugyanakkor a szexuális bántalmazás és kényszerprotitúció által okozott károk költsége évente 62 milliárd USD. Néhány országban, mint például Moldáviában a szexipar emberkereskedelme a populáció demográfiai egyensúlyának destabilizációjához vezetett, amelynek hosszú távú következményei lesznek a gazdaságra és a társadalmi szerkezetre nézve. Nem meglepő tehát, hogy a 15 és 24 év körüli HIV pozitív fiatalok 60 százaléka nő! Ez annak tudható be, hogy a legtöbb prostitúcióra, vagy szexrabszolgaságra kényszerített nőnek nincs lehetősége visszautasítani a védekezés nélküli szexet. A női nem, mint halálozási ok, jelentőségét tekintve az éhezéssel, a háborúval és a világjárványokkal vetekszik. A többi halálok fel sem ér hozzá. Mégsem beszélünk róla, vagy ha mégis, csak felszínesen és sztereotípiákban (pl. a muszlim nők elnyomása). Itt az ideje sorra venni a legnagyobb problémaköröket.

Jellemző bántalmazási módok különböző életkorokban

Általánosságban elmondható, hogy világviszonylatban a nők jelentős része már magzati korban sincs biztonságban és élete végéig különböző, az adott életkorra jellemző, a női nem ellen irányuló bűncselekmény áldozatává válhat.

Tekintsük át vázlatosan:

1. Prenatális időszak Terhesség alatti bántalmazás (fizikai, emocionális) Étel és vízmegvonás (a terhes nő elhanyagolása különböző okokból) Nemre szelektív abortusz

2. Infantia (kisgyermekkor) Lánygyermek elhanyagolása (rosszabb táplálék és egészségügyi ellátás a fiútestvérekhez képest) Testi és pszichikai bántalmazás Csecsemőgyilkosság

3. Gyermekkor Lánygyermek elhanyagolása (rosszabb táplálék és egészségügyi ellátás a fiútestvérekhez képest) Gyermekházasság Nemiszerv csonkítás Szexuális bántalmazás családtag vagy idegen által

4. Felnőttkor Nemi erőszak, házasságon belüli nemi erőszak Szexuális zaklatás, munkahelyi szexuális zaklatás Emberkereskedelem Kényszer prostitúció Anyagi alapon kikényszerített szex (zsarolás)

5. Reproduktív kor Családon belüli, intim partner általi fizikai bántalmazás Házasságon belüli nemi erőszak Hozomány miatti bántalmazás és gyilkosság Pszichológiai bántalmazás (félelemkeltés, megalázás, alárendeltségbe kényszerítés) Munkahelyi szexuális zaklatás Törvény előtti diszkrimináció

6. Idős kor Özvegyek bántalmazása és kiközösítése

A női nem elleni bűncselekmény az emberi jogok ellen elkövetett bűncselekmény

A nemzetközi szférában jelenlévő női lobbinak köszönhetően mára egyértelműen felismerték, hogy a nők elleni erőszak emberi jogokat sért. Ez azt jelenti, hogy a különböző államok emberjogi kötelezettségei közé tartozik a nők elleni erőszak elítélése és az ellene való küzdelem. Ilyen szempontból az 1979-ben az ) mérföldkőnek számít. 108 tagországa van, köztük Magyarország is. Az Egyezmény legfőbb célkitűzései közé tartozik a politikai életben, oktatásban, munkavállalásban, hitelkérelem esetében, egészségügyben, családban, házasságban és a gazdasági és társadalmi élet egyéb területein tapasztalt nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolása. A megállapodás részét képezi továbbá a prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorítása. Ha valaki veszi a fáradtságot és végigolvassa az egyes tagországok üléseinek jegyzőkönyveit (köztük ) észreveheti, hogy az egyes pontok megvalósítása csak nehézkesen, vagy egyáltalán nem történik meg. A Milleniumi Nyilatkozatban (Millenium Declaration) az egyes országok ígéretet tettek a CEDAW betartására, ugyanis a nyilatkozat elismeri és felismeri, hogy a nők felzárkóztatása, gazdasági életbe való bevonása globálisan a szegénység visszaszorítását eredményezné.

Nemre szelektív abortusz

Az 1998-ban közgazdasági Nobel-díjjal kitűntetett, indiai származású Amartya Sen szerint 60 millió nő hiányzik a nemre szelektív abortusz és a csecsemőgyilkosságok miatt Kínában, Dél-Ázsiában és Észak-Afrikában. A technológia fejlődése még inkább teret ad ennek horrornak, ugyanis az orvosilag történő nem-megállapítás, amely hivatalosan illegális, az egyik legjövedelmezőbb üzlet Kínában, Indiában és a Koreai Köztársaságban. Kínában például az egészséges 100:103 lány-fiú arány helyett ez a szám 100:119! Indiában is megbomlott a demográfiai egyensúly, ezért 1996-ban betiltották a nem-megállapításra alkalmazott ultrahangos vizsgálatot. Természetesen bármilyen más okból lehet ultrahangos vizsgálatot kérni, az orvosok pedig szívesen súgnak egy kis csúszópénzért cserébe.

A lánygyermek elhanyagolása

A szegény közösségekben a lánygyermek gyakran kerül hátrányos helyzetbe fiú testvéreivel szemben. Számára mindenből kevesebb jut. Igaz ez az ételre, egészségügyi ellátásra, oktatásra és szülői törődésre. És mindez csak a kezdete egy életen át tartó folyamatos elnyomásnak, amely hozzájárul a „kitörési” lehetőségek hiányához és a „gyengébbik nem” valódi gyengeségéhez. A fejlődő országok statisztikai adatai szerint a négy évesnél fiatalabb gyermekek halálozási aránya lányok esetében sokkal magasabb. Az UNICEF szerint a gyermekágyi elhalálozás mértékét és súlyosságát tekintve minden idők leglehanyagoltabb tragédiája.

Becsületbeli gyilkosságok

Sok nőnek az erőszak fő helyszíne az otthona. A családon belüli és intim kapcsolatban elkövetett bántalmazás a nők elleni erőszak leggyakoribb formája. Ez világviszonylatban igaz és nincs régió, amely kivételt képezne. A gyilkosságok női áldozatainak 40-70 százalékának a saját férje vagy élettársa a gyilkosa. A családon belüli bántalmazás és gyilkosságok legelképesztőbb formája az ún. „becsületbeli gyilkosság”. Ezt a típusú gyilkosságot a nő családtagja (férj, apa, fiútestvér), akkor követi el, ha a nő szégyent hozott a családra. Indiában és Pakisztánban évente 5000 nőt ölnek meg így, Egyiptomban a nemi erőszak áldozatául esett nők 47 százalékát ölik meg becsületből, a család nevének tisztán tartása céljából! Becslések szerint Pakisztánban naponta 3 nőnek kell meghalnia becsületből. Az ilyen indíttatású gyilkosság általános formája a nő felgyújtása, vagy savval való leöntése, amelyet az áldozatok néha túlélnek, ám örök életükre eltorzult testtel, vagy vakon kell élniük. Sajnos a legtöbb esetben nincs is törvény, amely ezt a gyakorlatot betiltaná, vagy ha létezik is valamilyen korlátozás, a hivatalos szervek magánügynek tekintik az ilyen eseteket és csak ritkán lépnek közbe. Jordániában például, legszigorúbb büntetés, amit „becsületbeli” gyilkosságért kiszabnak, három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztés.

Nemiszerv csonkítás

A női nemiszerv körülmetélés maradandó pszichés sérüléssel, extrémfájdalommal, krónikus fertőzésekkel,vérzéssel, tályoggal, tumor képződéssel, a húgyvezeték elfertőződésével és sok esetben meddőséggel jár! A vérmérgezés és a fertőzések halálhoz vezethetnek. A beavatkozást tradicionálisan képesítetlen idősebb nők hajtják végre, sokszor olyan kezdetleges eszközökkel, mint üvegcserép, konzervdoboz teteje vagy kés. A gyakorlat vallástól, szociális háttértől független és több mint 28 országban tradíció.

A csonkolásnak különböző módjai vannak:**

Sunna - a "körülmetélés": A csikló tetejét borító bőr lemetélése.

Kimetszés: A teljes csikló vagy a csikló egy részének, valamint a teljes kisajkak vagy a kisajkak egy részének kimetszése.

Infibuláció: a teljes csikló, teljes kisajkak és a nagyajkak teljes/részleges kivágása, a maradék vulva két oldalát összevarrják, illetve összetűzik. A kialakult hegszövetet szüléskor feltépik, majd szülés után újra összevarrják. A szokás összefügg a női szexualitás korlátozásával, a házassággal és a felnőtt nővé válással. Számos országban úgy gondolják, hogy a körülmetéletlen nők alkalmatlanok a házasságra.

A szegénység feminizációja

A lánygyermekek elhanyagolásával szorosan összefügg a szegénység „elnőiesedésének” jelensége. A 2,5 milliárd, szegényként nyilvántartott ember kétharmada (!) nő. (A szegénység definíciója, a napi 2 amerikai dollárból, vagy annál kevesebből élő ember.) A nők anyagi korlátozottsága hozzájárul az erőszakkal szembeni sebezhetőségükhöz, gyengeségükhöz, hiszen sokan nem tudják elhagyni erőszakos partnerüket, mivel nincs se másik otthonuk, sem jövedelmük. Beszélni kell még a kényszer-prostitúcióról és a konfliktus övezetekben élő nők helyzetéről, azonban mindkét téma egy-egy külön cikket érdemel. A világ Évát bünteti, amiért rávette a férfit a bűnre. De kérdem én nincs-e a férfinak szabad akarata? A nők egy részének örök életére leplekbe burkolózva el kell takarnia testét, arcát, személyét, véleményét, nehogy kísértésbe vigye a férfit, aki nem tehet róla, ha erőszakkal magáévá tesz egy nőt, hiszen a férfias ösztönöknek nehéz parancsolni. Vajon miért gondolja magát a férfitársadalom e része primitív ösztönlénynek? És miért a nő szenvedjen emiatt? Sokat gondolkodtam az évszázadok óta tartó, a női nemre irányuló globális elnyomás kiindulási okán. Vajon létezik-e egy egységes, közös ok, amelyre visszavezethető a világ minden régiójában hol erőteljesebben, hol kevésbé, de mindenképpen jelenlévő elnyomási kényszer? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy az emberiségben két dolog közös: a halál és az, hogy mindannyiunkat hét-kilenc hónapon át egy női test táplált, hogy élhessünk.

* A csoportosítás forrása: United Nations Development Programme Regional Bureau for Latin America and the Caribbean, A Life Free for Violence: It’s our Right: United Nations Inter-Agency Campaign on Women’s Human Rights in Latin America and the Caribbean (1998)

**A csoportosítás forrása: Nők a Nőkért az Erőszak Ellen (NaNe) egyesület  

 

 

Miért csak a jómódúak kiváltsága a családtervezés?

január 27, 2013 - 11:21
Miért csak a jómódúak kiváltsága a családtervezés?

A világ nagyobb részén az anyaság inkább pokol, mint öröm. A valódi anyai (és apai) örömök, a tervezett gyermekáldás és az emberi módon történő felnevelés lehetősége csak a kisebbségben lévő kiváltságosoknak adatik meg. 2007 óta szeptember 26-a a fogamzásgátlás világnapja.

Bár a jelenlegi hazai politika agymosó sulykolása méretes szemellenzőt helyez elénk, a hosszútávon fenntartható jólét kulcsa egy globális szemléletmód, amelyből következően óhatatlanul fel kell tenni a kérdést: a fogamzásgátlás miért csak a jómódúak kiváltsága?

Több mint 200 millió hiányzó lány, akik tolvajként jöttek a világra

április 27, 2015 - 13:11

A fiatal gyerekorvost férje és anyósa ultrahangos vizsgálatra kényszerítette, és kiderült, hogy ikerlányokkal terhes: bezárták, éheztették, verték, lelökték a lépcsőn, hátha elvetél, de sikerült megmenekülnie, és örül, hogy két szép lánya született. Egy kínai párnak a szigorú egyke politika ellenére három lánya lett:  a harmadik titokban, ma is illegalitásban él, papíron nem létezik, a család retteg a büntetéstől. A szülők ezer kilométerre dolgoznak egy gyárban, minden pénzüket a három gyereket külön-külön nevelő rokonoknak küldik,  és évente egyszer tudják meglátogatni a kicsiket.

Ruchira Gupta indiai újságíró, aktivista (sz. 1964)

május 20, 2015 - 19:58

Fiatal  újságíróként Nepálban járva olyan falvakat talált, melyekből majdnem teljesen hiányoztak a fiatal nők. Utánajárt, kiderítette, hogy emberkeskedelem áldozatai, külföldi bordélyházakba adják el őket. Az erről írt cikksorozatáért Emmy díjat kapott “kiemelkedő oknyomozó újságíró teljesítményéért”.

2002-ben létrehozta az Apne Aap Women Worldwide civil szervezetet, mely a nők jogaiért, az emberkereskedelem megszüntetéséért, a veszélyeztetett helyzetben lévő és a prostitúcióba kényszerített nők megsegítéséért dolgozik.

„Miért van az ma Magyarországon, hogy nem az elkövetőnek, hanem az áldozatnak és a gyerekeinek kell menekülniük?” – Ámon Kata beszéde

február 03, 2017 - 13:28
Balról: Újszászi Györgyi, Ámon Kata, Antoni Rita (fotó: Németh Dániel, Magyar Narancs)

Elmenekülnék-e a bántalmazó elől, ha azzal fenyegetne, hogy megöl, ha elmenekülök? 

Elmenekülnék-e a bántalmazó elől, ha azzal fenyegetne, nem csak engem öl meg, hanem a gyerekeimet is, ha elmenekülök?

Elmenekülnék-e, ha azzal fenyeget a gyermekvédelmi rendszer, hogy ha nem vetek véget saját bántalmazásomnak, kiemelik a gyerekeket? 

Elmenekülnék-e, ha a bántalmazónál maradnának a gyerekeim, ha elmenekülök, mert a bántalmazott nő mindig rossz anya, de a bántalmazó attól még lehet jó apa, hogy a gyerek előtt bántalmazza a partnerét?