Festők és festmények

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Festők és festmények

november 10, 2011 - 07:44

A Kerényi Imre által rendelt festmények számtalan véleményre ihlették a magyar nyomtatott és elektronikus sajtót egyaránt, de az alkotók neme még sehol, senkinek nem tűnt fel.

 

Nem azt mondom, hogy erre a listára elegáns dolog felkerülni, csak annyit veszek észre, hogy ezek szerint természetes dolog, hogy nálunk MINDENHONNAN hiányoznak a nők ?

Illetve hogy SEHONNAN nem hiányoznak ?

 

1. Dualizmus kora (1867–1914) – Szinte Gábor

2. Az első világháború (1914–1918) – Somogyi Győző Csaba

3. A tanácsköztársaság (1919) – Filep Sándor

4. Trianon (1920) – Kiss Tibor

5. Horthy Miklós kora (1919–1944) – Incze Mózes

6. A második világháború (1939–1945) – Bráda Tibor István

7. A holokauszt (1944–1945) – Gyémánt László Mihály

8. Rákosi Mátyás kora (1949–1953) – László Dániel

9. Forradalom és szabadságharc kora (1956) – Kocsis Imre

10. Kádár János és kora - Rényi Krisztina

11. Nagy Imre újratemetése (1989) – Galambos Tamás

12. Nemzeti Színház (1837–2002) –Atlasz Gábor

13. Lovasroham (2006. október 23.) – Korényi János

14. A vörös iszap (2010–2011) – Szentgyörgyi József

15. Új alkotmány születik (2011. április 25.) - Szkok Iván

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Teljes egészében elérhetővé válik az interneten Szenes Hanna irodalmi hagyatéka

december 02, 2020 - 12:20
Szenes Hanna

A magyar származású, élete utolsó éveit az akkori Palesztinában töltő, majd Budapesten 1944. november 7-én, a brit hadsereg Zsidó brigádja harcosaként kivégzett költő irodalmi hagyatéka mindeddig családja birtokában volt.

Az archívum alapja a Szdot Jam nevű kibucban, utolsó otthonában halála után megtalált bőrönd tartalma, amelyhez a második világháború után Izraelbe költözött édesanyja hozzáadta az addig általa Budapesten őrzött fényképeket, első irodalmi próbálkozásait, utolsó verseit és üzeneteit.

Pulitzer-díjas traumafeltárás – „Hogyan tanultam meg vezetni”

október 29, 2021 - 09:41

„Ahhoz, hogy elmondj egy titkot, néha előbb el kell mesélned egy történetet.” Így kezdődik Paula Vogel Pulitzer-díjas drámája, a Hogyan tanultam meg vezetni (How I learned to drive). És a darab számos erénye közül ez talán a legnagyobb: hogy a történettel, a hasonló történetekkel is szembesít bennünket. Nem hagy meg abban a kényelmes hitben, hogy a titkok és a tragédiák csak úgy, önmagukban léteznek; kíméletlenül felrajzolja a teljes képet.