1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

A kislány hároméves korában már tudott írni-olvasni, és amikor a helyi iskola tanítója nem volt hajlandó komolyabb matematikára tanítani, Daniel Anthony “házi” iskolát alapított, ahol egy tanárnő, Mary Perkins oktatta a gyerekeket. Susan tanulmányait Philadelphiában fejezte be és tanítani kezdett. Nők kaphattak tanári állást, amikor azonban Susan szóvá tette, hogy a vele azonos beosztásban lévő férfiak ötször annyit keresnek, a problémát úgy oldották meg, hogy elbocsátották. 

A kemény kvéker lányt nem lehetett elijeszteni, elkezdődött évtizedekig tartó nőjogi harca. Csatlakozni akart az antialkoholista mozgalomhoz, azonban a férfiak nem vettek fel nőket a társaságba, ezért Susan megalapította az első női antialkoholista egyesületet Daughters of Temperance elnevezéssel.

1851-ben Syracuse-ban találkozott Susan B. Anthony és Elizabeth Cady Stanton, ettől kezdve munkatársak, jó barátok lettek.

A polgárháború (1861-65) alatt Susan az American Anti-slavery Society (amerikai rabszolgaság elleni társaság) munkatársa volt, és szervezője a Women's Loyal League-nak, mely Lincoln elnök kormányát támogatta. A polgárháború után keserves csalódásban volt részük a nőknek – ők, akik kiálltak a rabszolgák felszabadításáért és jogaikért, ugyanezt nem kapták meg.

Az 1869-ban elfogadott Fourteenth Amendment (14. törvénymódosítás) kimondta, hogy mindenki, aki az Egyesült Államokban született, amerikai állampolgár, és törvényes jogaitól nem lehet megfosztani. Ezt próbálta kihasználni Susan, amikor 1872-ben Rochesterben feliratkozott a szavazólistára és a négy nappal későbbi szavazáson tizenöt társával együtt részt vett.  A “törvénytelenül” szavazó nőket letartóztatták és pénzbüntetést kaptak. Susan B. Anthony nem volt hajlandó fizetni, ezért pert indítottak ellene. A tárgyalást 1873. június 17-re tűzték ki, a bíró nem engedte a vádlottat tanúskodni, mert nő, így alkalmatlan saját érdekeinek képviseletére, és javasolta az esküdteknek a “bűnös” ítélet kimondását. Susant 100 dollár bírságra ítélték, igazának tudatában nem volt hajlandó fizetni, de további eljárást – talán a nagy nyilvánosság miatt – nem indítottak ellene.

1892-től 1900-ig a National American Woman Suffrage Association elnöke. Sokat utazott az Egyesült Államokban és Európában is, előadásokat tartott, komoly szerepe volt a feminista mozgalom fokozatosan erősödő népszerűségében, elismertségében és politikai súlyában.

Egydolláros pénzérme, Susan B. Anthony arcképével

Elizabeth Cady Stanton-al és Matilda Joslyn Gage-el közösen írt nagylélegzetű munkájuk, a History of Woman Suffrage a feminizmus egyik alapműve.

Rochesteri otthonában halt meg 1906. március 13-án. A nyilvánossághoz intézett utolsó szavai “A kudarc lehetetlen” mozgalma jelszava lett. 

A History of Woman Suffrage kötetei  itt olvashatók: www.gutenberg.org/files/28020/28020-h/28020-h.htm