Akit az irigység írt ki a kánonból: Földes Jolán író (1901-1963)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Akit az irigység írt ki a kánonból: Földes Jolán író (1901-1963)

június 22, 2024 - 16:51
Földes Jolán A Halászó macska uccája című regényével nemzetközi elismertségre tett szert, ám mára érdemtelenül háttérbe szorult.

Földes Jolán 1901-ben születik Kendersen, galíciai zsidó családban. Anyja öngyilkossága után nevelését nagyanyja irányítja. Bécsben, majd Párizsban jár egyetemre, de apja anyagi csődje miatt tanulmányait félbe kell szakítania. A francia fővárosban marad gyári munkásként, különböző nemzetiségű és világnézetű emigránsok közt él a ma is létező Halászó macska utcájában (Rue du Chat-qui-Pêch). Mély hatást tesz rá annak megtapasztalása, hogy az otthontalanság, az elveszettség érzése még azokat is összekovácsolja, akik más körülmények közt gyűlölnék, sőt, lehet, akár meg is akarnák ölni egymást. Együtt érez a forrófejű spanyol anarchistával, a drasztikus következményektől elszörnyedt, kiugrott - így egykori társai által üldözött - kommunistával, de a vagyonából kiforgatott orosz bankárral is, akinek szilárd meggyőződése, hogy egy év múlva már visszakapott szentpétervári villájában láthatja vendégül újonnan szerzett barátait. Földes később az itt készített jegyzeteiből írja meg világsikert arató regényét. 

Előtte azonban Egyiptomba megy, hogy a magyar konzulátus titkáraként dolgozzon, majd a Nyugatnál helyezkedik el, később műfordításból él. Második férjében, Kelemen Kálmán újságíróban szellemileg egyenrangú, támogató társra talál. Földes Pál mellett számos színdarab, vígjáték társszerzője. 1936-ban megnyeri a Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatát, mely népszerűséget, anyagi biztonságot és európai előadókörutat hoz számára. A növekvő zsidóüldözések miatt férjével elhagyják az országot. Yolanda Foldes néven regényíróként és forgatókönyvíróként külföldön is sikeressé tud válni: az egyik regényéből készült filmben (Aranyfülbevaló) Marlene Dietrich játssza a főszerepet. 1963-ban tüdőrákban hal meg.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

február 25, 2019 - 00:52

A Budapesti Hírlapírók Egyesületének első női tagja Mezőnyárádon született, a miskolci polgári iskola elvégzése után Nagyváradon a tanítóképzőt végezte el, első novellája az önképzőkör lapjában jelent meg. Tanítói oklevele megszerzése után Nagybolyok község iskolájában tanított. Rendszeresen jelentek meg írásai vidéki lapokban, Budapestre költözése után 1910-től a Független Magyarország munkatársa, 1926-tól a Kis Újság felelős szerkesztője volt.

Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

február 24, 2019 - 01:32

Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt val együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.