Alexandriai Hüpatia (355–415) filozófus, matematikus

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Alexandriai Hüpatia (355–415) filozófus, matematikus

november 02, 2019 - 21:31
A történelem első ismert női polihisztora.

Alexandriában született (feltehetően) 355-ben, a matematikus Theón lányaként. Egyesek szerint tudásával és értelmével „messze túlszárnyalta saját korának filozófusait”. Apollóniosz és Diophantosz geometriájához írt megjegyzéseket, zenélt, platóni és arisztotelészi filozófiát tanított Athénban és Alexandriában, ahol akadémiát is nyitott, és megjelentetett egy asztronómiáról szóló könyvet. Aszkéta életet élt, kérőit elutasította. 

Hüpatia erényei azonban (bármennyire is keresztényiek voltak) nem csillapították az ellenséges helyi keresztényeket. 412-ben Kürillosz, egy keresztény fanatikus, eretnekvadász és zsidógyűlölő lett Alexandria püspöke, aki 415-ben, húsvét táján a zsidó lakosságra uszította híveit. Emiatt konfliktusba került a helytartóval, Oresztésszel - mire elterjedt a szóbeszéd, hogy biztosan Hüpatia babonázta meg a helytartót. Kürillosz boldogan használta fel ürügynek az egyébként is ferde szemmel nézett, boszorkánynak tartott pogány filozófusnőt.

Egy dühös prédikációja után egyik követője, Péter (János kopt püspök szerint „Jézus tanainak minden szempontból tökéletes követője”) Hüpatia iskolája ellen vezette a felhergelt tömeget. A filozófusnőt lefogták, kagylóhéjakkal megnyúzták, majd tűzre vetették. Megvesztegetéssel gondoskodtak arról, hogy Hüpatia gyilkosait ne helyezzék vád alá. Kürillosz karrierje a katolikus egyházon belül magasra ívelt: szentté avatták. 

Hüpatia műveit gyilkosai elégették, egy levelén kívül semmi sem maradt meg tőle az utókorra. 

Nevét őrzi a Hold egyik krátere, valamint

2009-ben film készült az életéről. 

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.   

Az első magyar közgazdásznő: Takaróné Gáll Beatrix

május 08, 2019 - 02:00

Kiskunfélegyházán született 1894. december 30-án a család nyolcadik gyermekeként. Apját hatévesen elvesztette. Megözvegyült anyja minden gyerekét taníttatta. Beatrix a helyi római katolikus tanítóképzőben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett 1913-ban. Párhuzamosan zenei tanulmányokat is folytatott, zongorázott és orgonált. 1914-ben beiratkozott a budapesti Erzsébet Nőiskolába. Miközben végig önfenntartó volt (templomban orgonált és énekkart vezetett), megszerezte a második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben.