• Kis Jankó Bori "százrózsás" mintája
  • A Kis Jankó Bori Emlékház (Mezőkövesd)
  • Kis Jankó Bori szobra (Ács József, 1969)

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

augusztus 24, 2019 - 18:07

Valódi neve Gáspár Antalné Molnár Borbála, a Kis Jankó nagyapja, Nagy János mezőkövesdi szűcsmester ragadványneve volt. A mester egyik lánya, Bori szintén érdeklődött a népművészet iránt, és híres íróasszony (előrajzoló) lett. Nagyon örült, amikor lánya, akit szintén Borinak hívtak, titokban kihímezte a köténye sarkát. Észrevette a tehetségét, és onnantól tanította a mesterségre. A kislány négy év után még az iskolából is kimaradt, anyjának segített a megrendelések elkészítésében. Tizenöt évesen férjhez ment Gáspár Mártonhoz. Hat gyermeket szült (ebből kettő meghalt), és közben tovább hímezte, ahogy nevezte őket, "álmai virágjait".

Remek rajzkészsége, a matyó hagyományok alapos ismerete eredményeként csodálatos darabok kerültek ki a keze alól. Gyakran nevezték „százrózsásnak” változatos, gyönyörű virágmintáiért. Az 1900-as évek végefelé már országszerte ismert volt, az igazi sikert a milleniumi világkiállítás hozta el számára. Rengeteg megrendelést kapott, később külföldön is népszerű lett. Alapító tagja volt a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetnek.

Az elsők között volt, aki 1953-ban megkapta a Népművészet Mestere címet. Egykori lakóházából emlékmúzeum lett, előtte álló mellszobra Ács József szobrászművész alkotása. Nevét az országos Kis Jankó Bori himzőpályázat és a Kis Jankó Bori emlékdíj is őrzi. 

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Attalai Zita iparművész, cipőszobrász (sz. 1964)

február 18, 2018 - 21:23

1987-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola Textil tanszékén. Diplomamunkája egy 25 párból álló női cipőkollekció elkészítése volt. A főiskola elvégzése után is megmaradt a cipőtervezésnél, magyar cégeknek dolgozott.

Mivel később a hazai cipőgyártás gyakorlatilag megszűnt, önállósodott, új világot teremtett magának, a cipőszobrászatot. Cipőiben járni nem lehet, csak csodájukra járni.

Alkotásaival hamarosan nemzetközi hírnévre tett szert, a világ valamennyi neves kiállítótermében megfordult, több díjat nyert. 

„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

július 24, 2010 - 16:36
1887. (más forrás szerint 1884) szept. 7-én született Berettyóújfaluban, Militzer Júlia néven, tízgyermekes zsidó családban, apja jómódú gazdálkodó. Gyerekkorától írt, első verse tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelentek meg.