Molnár Gáborné Kővágó Maris pingálóasszony, hímző, mintaíró (1921–1985)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Molnár Gáborné Kővágó Maris pingálóasszony, hímző, mintaíró (1921–1985)

június 08, 2019 - 00:36

Negyvenszálláson született, gyerekkorában tanult meg kézimunkázni. A hímzés és pingálás, mintatervezés szakmai fogásainak elsajátításában Király Ilus volt a mestere. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet egyik alapítója volt, két évre rá már ő volt a művészeti vezető. Alaposan ismerte a hagyományos mintákat, amelyeket hibátlan stílusérzékkel alkalmazott és alakított modern darabokra. Pingálóasszonyként bejárta a világot, művészetét mindenütt megismerték, megszerették. Kétszer kapta meg a Kis Jankó Bori díjat, 1954-ben a Népi Iparművész, 1956-ban a Népművészet Mestere címmel tüntették ki.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hajnal Anna költő, író, fordító (1907–1977) 

február 01, 2018 - 14:05

A Nyugat harmadik nemzedékének jelentős alakja Gyepűfüzesen született. 1926-ban költözött Budapestre, angoltanításból tartotta fenn magát. Első versei az Álláspont és a Pásztortűz című lapokban jelentek meg. 1933-ban közölte először versét a Nyugat, attól kezdve állandó szerzője is lett. Első önálló kötete 1933-ban jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. Egyik alapítója volt a Tóth Árpád Társaságnak, az összejöveteleket lakásán tartották, a tagok kortárs költők, írók, festők, tudósok voltak.

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát. 

Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

március 15, 2018 - 22:20

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A filmtudományok kandidátusa, Garai Erzsébettel és Bíró Yvettel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett.