Götz Irén vegyész (1889-1941)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34
Az első nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki Magyarországon Götz Irén, a radioaktivitás kutatója volt.

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében. 1913-ban hozzáment Dienes Lászlóhoz (így rokonságba került val, aki férje Pál nevű testvérének felesége volt). A Tanácsköztársaság idején férjét népbiztosnak, őt pedig a pesti egyetem modern elméleti kémia professzorává nevezték ki - emiatt később börtönbe, majd emigrációba kényszerült. 1922 és '28 között a kolozsvári egyetem gyógyszertani intézetének adjunktusa. Azonban miután férjét gondolkodása miatt vasgárdista diákok véresre verték, innen is menekülniük kellett. Berlinben éltek, majd 1931-ben Moszkvába települtek. Götz középiskolai tanár volt, majd a Nitrogénkutató Intézet tudományos munkatársa, később osztályvezetője. 1941-ben koholt vádak alapján letartóztatták és börtönbe vetették, ahol, valószínűleg tífuszban, meghalt.

Élete és munkássága elsősorban arra példa, hogy új tudományterületen mindig nagyobb eséllyel indulnak a nők. A radiokativitás, illetve a modern kémia akkor ilyen területnek számított.      

Néhány munkája: 

  • A tudomány harca a világnézetért (1921, Napkelet)
  • Harc Einstein körül (1926, Korunk), 
  • Az elemek átváltozása és a modern anyag-fogalom (1926), 
  • Rakétán a világtérbe (1928), 
  • Kozmikus sugárzás (1929), 
  • A milliomosok utcája (1930).

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin. 

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)