Götz Irén vegyész (1889-1941)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34
Az első nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki Magyarországon Götz Irén, a radioaktivitás kutatója volt.

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében. 1913-ban hozzáment Dienes Lászlóhoz (így rokonságba került val, aki férje Pál nevű testvérének felesége volt). A Tanácsköztársaság idején férjét népbiztosnak, őt pedig a pesti egyetem modern elméleti kémia professzorává nevezték ki - emiatt később börtönbe, majd emigrációba kényszerült. 1922 és '28 között a kolozsvári egyetem gyógyszertani intézetének adjunktusa. Azonban miután férjét gondolkodása miatt vasgárdista diákok véresre verték, innen is menekülniük kellett. Berlinben éltek, majd 1931-ben Moszkvába települtek. Götz középiskolai tanár volt, majd a Nitrogénkutató Intézet tudományos munkatársa, később osztályvezetője. 1941-ben koholt vádak alapján letartóztatták és börtönbe vetették, ahol, valószínűleg tífuszban, meghalt.

Élete és munkássága elsősorban arra példa, hogy új tudományterületen mindig nagyobb eséllyel indulnak a nők. A radiokativitás, illetve a modern kémia akkor ilyen területnek számított.      

Néhány munkája: 

  • A tudomány harca a világnézetért (1921, Napkelet)
  • Harc Einstein körül (1926, Korunk), 
  • Az elemek átváltozása és a modern anyag-fogalom (1926), 
  • Rakétán a világtérbe (1928), 
  • Kozmikus sugárzás (1929), 
  • A milliomosok utcája (1930).

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nagypál Judit építészmérnök (1924–1980) 

február 18, 2018 - 13:42

1957-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Országos Műemlékfelügyelőségnél kezdett dolgozni. Az évek során végzett műemlékvédelmi munkáját a szakma itthon, az 1964-ben tartott velencei építészkongresszus óta külföldön is egyaránt elismerte. Nevéhez fűződik a bánfalvi karmelita kolostor impozáns lépcsősorának, a Mágóchy kastélynak és a celldömölki romtemplomnak a helyreállítása, a karcsai református templom újjáépítése. Ő vezette Sopron belvárosának rekonstrukcióját, amely során többek között megújult a Rejpál-, a Caeser- és a Lábas-ház, a Tűztorony, a városfal és az előkapu.

Dénes Valéria festőművész (1885–1915)

november 29, 2016 - 21:17

Budapesten született jómódú családból, rendkívül gondos nevelést kapott.  

Szablya Frischauf Ferenc festő magániskolájában tanult, aki rögtön felfigyelt a megszokottól eltérő képességeire, eredetiségére. Már 1903-ban, első kiállításán elismerő kritikákat kapott. 1906 és 1911 között a Kéve művészegyesület tagja volt. Dolgozott Nagybányán, majd 1910-ben Párizsban Matisse tanítványa volt. Itt ismerkedett meg a kubizmus első magyar képviselőjével, Galimberti Sándorral, akivel 1911-ben házasságot kötöttek. 1914-ben 77 képet állított ki a Nemzeti Szalonban.

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.