...Ahogy azt Antoni Rita, a társadalmi nemek szakértője, A Nőkért Egyesület elnöke is mondja, az igazi megoldás az Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztése és pontról pontra való betartása lenne. Szerinte fontos volna továbbá a távoltartás hatékonyabbá tétele, és intervenciós programok biztosítása az elkövetők számára a bűnismétlés megelőzése érdekében.

A családon belüli erőszak nem életvezetési vagy párkapcsolati probléma, a bántalmazás pedig nem indulatkezelési zavar. Ha a kormány a szakmai civil szervezeteket tovább démonizálja, és az áldozatvédelmi munkába nem vonja be, nem fog tudni érdemben javítani a problémán

– magyarázza Antoni.

Antoni Rita azt mondja, hogy 2018-ban nem történt a nők egyenjogúságát előmozdító politikai lépés, szerinte inkább a visszacsapás korszakát éljünk helyi szinten és globálisan is. „Ennek legkárosabb eleme a »genderideológia« pánik Magyarországra való begyűrűzése” – magyarázza az aktivista, utalva az augusztusi eseményekre, amikor a kormány egy tollvonással megszüntette a genderszakot.

Vagyis a karhatalom nem tűr meg egy évtizedek óta jól működő társadalomtudományi diszciplínát, amely a kormányzati propagandával ellentétben nem a nemek eltörlésével foglalkozik. Sokkal inkább a társadalmi nemi szerepek mintázataival, illetve a nemek közötti különbségek módszertanilag is jól alátámasztott vizsgálatával, a férfiak és nők viselkedését, társas kapcsolatait, az ezekhez kötődő jelentéseket, a nemekhez kötődő szerepeket és elvárásokat kutatja. Az eredmények pedig vélhetőleg a magyar kormány számára is hasznosak volnának, hiszen a társadalmi nemekkel kapcsolatos társadalmi problémák és egyenlőtlenségek a magyar társadalomban nagyon is létező és megoldásra váró gondokat jelentenek.

Farkas Edina Lina teljes cikke a WMN.hu-n olvasható.