Haladtunk vagy tolattunk? - a Nőkért Egyesület a WMN évértékelő cikkében

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Haladtunk vagy tolattunk? - a Nőkért Egyesület a WMN évértékelő cikkében

január 05, 2019 - 00:00
Az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága májusban aggodalmát fejezte ki a magyar nők helyzete miatt. A kormány idén sem ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, helyette kaptunk krízisközpontokat, eszkalálódott a „genderideológiai” pánik, és vezető politikusaink szerint többet kellene szülnünk. Romlott vagy javult a magyar nők helyzete? Megnéztük, mik történtek 2018-ban „nőügyek” terén. Farkas Edina Lina írása. (WMN)

(...)

Ahogy azt Antoni Rita, a társadalmi nemek szakértője, A Nőkért Egyesület elnöke is mondja, az igazi megoldás az Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztése és pontról pontra való betartása lenne. Szerinte fontos volna továbbá a távoltartás hatékonyabbá tétele, és intervenciós programok biztosítása az elkövetők számára a bűnismétlés megelőzése érdekében.

A családon belüli erőszak nem életvezetési vagy párkapcsolati probléma, a bántalmazás pedig nem indulatkezelési zavar. Ha a kormány a szakmai civil szervezeteket tovább démonizálja, és az áldozatvédelmi munkába nem vonja be, nem fog tudni érdemben javítani a problémán

– magyarázza Antoni.

(...)

Antoni Rita azt mondja, hogy 2018-ban nem történt a nők egyenjogúságát előmozdító politikai lépés, szerinte inkább a visszacsapás korszakát éljünk helyi szinten és globálisan is. „Ennek legkárosabb eleme a »genderideológia« pánik Magyarországra való begyűrűzése” – magyarázza az aktivista, utalva az augusztusi eseményekre, amikor a kormány egy tollvonással megszüntette a genderszakot.

Vagyis a karhatalom nem tűr meg egy évtizedek óta jól működő társadalomtudományi diszciplínát, amely a kormányzati propagandával ellentétben nem a nemek eltörlésével foglalkozik. Sokkal inkább a társadalmi nemi szerepek mintázataival, illetve a nemek közötti különbségek módszertanilag is jól alátámasztott vizsgálatával, a férfiak és nők viselkedését, társas kapcsolatait, az ezekhez kötődő jelentéseket, a nemekhez kötődő szerepeket és elvárásokat kutatja. Az eredmények pedig vélhetőleg a magyar kormány számára is hasznosak volnának, hiszen a társadalmi nemekkel kapcsolatos társadalmi problémák és egyenlőtlenségek a magyar társadalomban nagyon is létező és megoldásra váró gondokat jelentenek.

 

Farkas Edina Lina teljes cikke a olvasható. 

 

 

Demonstrációnk az Isztambuli Egyezmény ratifikációjáért - médiavisszhang

február 02, 2017 - 22:23

Tegnap tárgyalta (és kaszálta el már megint) az Igazságügyi Bizottság Szél Bernadett és Szelényi Zsuzsa javaslatát az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának Országgyűlés elé terjesztésére vonatkozóan. Az ülés előtt nyomásgyakorlás céljából a Nőkért Egyesület demonstrációt szervezett, amelyhez csatlakozott a NANE, a PATENT és az Újrakezdés csoport. Beszédet mondott Ámon Kata, Békés Dóra, dr. Wirth Judit, Antoni Rita, majd a két képviselőnő. 

 

Angyalhír 2016 - médiavisszhang

július 21, 2016 - 00:52

"Barbara és az Angyalhír csapata szerint a tavalyi séta óta sokkal többen mernek segítséget kérni. Az emléksétát a Nőkért Egyesület, a Patent Egyesület, az Újrakezdés csoport és a NANE Egyesület is támogatja. Az információ rengeteg emberhez eljut, egyre többen bátran kiállnak magukért. A séta alkalmat ad arra, hogy sorstársak találkozzanak. Barbara pedig – amíg van hozzá energiája –, minden évben megszervezi." - mi pedig minden évben ott leszünk mellette!

A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok

április 20, 2018 - 00:00

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért egyesület vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza.