Ann Smith Franklin amerikai nyomdász, kiadó (1696–1763)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ann Smith Franklin amerikai nyomdász, kiadó (1696–1763)

október 07, 2017 - 20:24

Férje, James Franklin (Benjamin Franklin testvére) 1735-ben bekövetkezett halála után megörökölte a családi nyomdát és nemcsak sikeresen vezette, de fejlesztette, tevékenységüket kibővítette. Évkönyveket, népszerű regényeket, jogi dokumentumokat adtak ki. 1758-ban fiával közösen elindították a Newport Mercury-t, mely rövid idő alatt Rhode Island első sikeres újságja, ő pedig azt első női kiadó lett. Megpályázta és elnyerte a kolónia papírpénzének a nyomtatási jogát, és ő lett a közgyűlés hivatalos nyomdásza is. Ő volt az első nő, akit beválasztottak a University of Rhode Island’s Journalism Hall of Fame tagjai közé.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Isala Van Diest, az első belga orvosnő, feminista (1842–1916)

május 25, 2015 - 22:06
Isala Van Diest

Az első orvosnő és az első diplomás nő Belgiumban. A kor szokásaitól eltérően apja lányainak és fiának azonos oktatást biztosított. Mivel Belgiumban lányok nem járhattak gimnáziumba, Isala Svájcban járta a középiskolát. 1873-ban tért haza és jelentkezett a Leuveni katolikus egyetem orvoskarára, ahol visszautasították és azt tanácsolták neki, legyen bába.

A világ első női idegsebésze: Sofia Ionescu-Ogrezeanu román orvos (1920–2008)

május 25, 2015 - 22:02

1939-ben a bukaresti orvosi egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1943 nyarán a Fălticeni kórház sebészeten dolgozott önkéntesként, főleg amputációkat végzett. 1943 októberétől a bukaresti 9. számú kórház rezidense volt, a város bombázása alatt neki kellett egy sürgős agyműtétet elvégeznie. Diplomájának kézhezvétele után a kórház híres vezető idegsebésze, Dimitrie Bagdascar felajánlotta, hogy lépjen be a csapatába. Az ott töltött 47 év alatt szakterületén nemcsak hazájában, de az egész világon elismert lett.