"Az ország jobban járna, ha nők vezetnék": Josefina Deland svéd feminista

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

"Az ország jobban járna, ha nők vezetnék": Josefina Deland svéd feminista

október 07, 2017 - 15:37
A svéd feminizmus egyik előfutára.

Stockholmban született 1814-ben művészcsaládba, anyja színész, félig francia apja balettáncos volt. Fiatalkorában néhány évig Franciaországban élt és tanult, hazatérése után Stockholmban nyevtanárként tevékenykedett, 1839-ben francia nyelvkönyvet publikált. A svéd feminizmus egyik előfutára, a női egyenjogúsággal, a nők érdekképviseletével foglalkozott jóval a szervezett nőmozgalom előtt. 1852-ben nyilvános vitát indított arról, hogy az állam nem biztosít nyugdíjat a visszavonuló tanárnőknek és nevelőknek, akik így gyakran szegényházba kényszerülnek. 1855-ben megalapította a Svenska lärarinnors pensionsförening-ot (nyugdíjas pedagógusnők egyesülete). Cikkeiben, beszédeiben többször hangoztatta, hogy az ország jobban járna, ha nők vezetnék. Határozottságáért, szókimondó természetéért gyakran kigúnyolták, „visszataszítóan férfias viselkedését csak ragyogó aranyhaja és csillogó szeme enyhíti némileg”. 1859-ben véglegesen Franciaországba költözött. 1890-ben halt meg.
 

 

 

Ellen Anckarsvärd svéd feminista (1833–1898) 

december 27, 2017 - 00:03

A svéd feminista mozgalom egyik úttörője és vezető alakja értelmiségi családba született. Egyik alapítója volt 1873-ban az első svéd nőjogi szervezetnek, a Föreningen för gift kvinnas äganderätt-nak, melynek titkárává választották. Komoly szerepe volt 1884-ben a legjelentősebb svéd feminista egyesület, a -förbundet megalakításában is, ahol az elnökhelyettesi posztot töltötte be.

Hilda Sachs svéd újságíró, feminista (1857–1935)

március 12, 2018 - 22:47

Hilda Gustafva Sachs Engströmben született, kereskedőcsalád lánya. 1878-1881 között a Högre lärarinneseminariet tanulója volt, végzés után tanítónőként dolgozott. 1886-ban házasságot kötött Carl Fredrik Sachs-szal, aki 1893-ban meghalt. Hilda családja eltartására újságírói munkát vállalt, a Dagens Nyheter, Nya Dagligt Allehanda, Svenska Dagbladet, Stockholmbladet lapoknak dolgozott. 1895 – 1899 között Párizsban, 1908 – 1910 között Rómában volt külföldi tudósító.

Sophie Adlersparre svéd író, feminista (1823–1895)

július 14, 2016 - 21:29
Sophie Adlerspar

Stockholmban az 1860-as években munkásnőknek könyvtárat, esti iskolát és munkaközvetítő irodát nyitott. 1859-ben alapítója és 1885-ig szerkesztője volt a Tidskrift för hjemmet (Családi lap) című újságnak. A nők szellemi és anyagi fejlődésének elősegítésére társaival létrehozta az egyik első svéd feministáról elnevezett  Förbundet egyesületet, és szerkesztette annak Dagny című lapját, melyben a feminista eszméket hirdette.

Anna Wicksell Bugge norvég/svéd jogász, diplomata, feminista (1862–1928)

szeptember 17, 2017 - 14:23

Az első svéd női diplomata Egelsundban született, fiatal korától foglalkoztatta a nők helyzete, különösen szociális és gazdasági kiszolgáltatottságuk. Iskolájában Skuld néven vitaegyletet szervezett, ahol főleg a nőkérdéssel foglalkoztak. Az egyetemen latin, francia és angol nyelvet tanult, 1887-ben diplomázott.  A Norsk Kvinnesaksforening  (norvég nőjogi egyesület) tagja, 1888 - 1889 között elnöke volt. Rendszeresen publikált az egyesület Nylænde című lapjában a nők tanuláshoz, függetlenséghez való jogáról.

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Karolina Svetlá cseh író, feminista (1830–1899)

február 24, 2017 - 14:11

Az utca, ahol Prágában született, ma róla van elnevezve. Jómódú polgárcsalád lánya, nyelveket, zenét tanult. Kezdő íróként megismerkedett és barátságot kötött a már neves Božena Nemcovával. Sokat foglalkoztatták a cseh nemzeti problémák, a nők helyzete a társadalomban. 1865-től tagja volt az American Club of Ladies-nek, ahol előadásokat és vitaesteket rendeztek a nők problémáiról. 1871-ben megalapította a Zensky vyrobni spolek cesky egyesületet, ahol a nők ingyen tanulhattak szakmai és üzleti ismereteket. 

Néhány munkája: 

Anna Lindhagen svéd politikus, feminista (1870–1941)

április 02, 2017 - 12:37

Okleveles ápolónőként a stockholmi szegénygondozó központban gyerekekkel foglakozott 1902-1925 közörr. 1911-1923 között  a szociáldemokrata párt képviselője volt Stockholm városi tanácsában. 1902-ben egyik alapító tagja volt a svéd szüfrazsett egyesület, a Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak.  Szerkesztője volt a Morgonbris-nek, a szociáldemokrata nőszövetség lapjának. Tevékenyen részt vett az Föreningen koloniträdgardar i Stockholm alapításában, amely az első közösségi kerteket  létrehozó egyesület volt. 1941-ben Vad ti tänkte címmel publikálta önéletrajzát. 

A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

szeptember 20, 2017 - 00:22

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban való felhívást.

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.

Raden Ajeng Kartini indonéz feminista (1879–1904)

május 23, 2016 - 23:20
Raden Ajeng Kartini 1890-ben

Jáván született 1879. ápr. 21-én arisztokrata családba. A jávai nők nem tanulhattak és serdülőkoruktól férjhezmenésükig nem hagyhatták el otthonukat. Kartini apja kapcsolatban volt a holland gyarmati hivatallal, és lányát Hollandiában iskoláztatta. Kartini nyelveket, történelmet, irodalmat tanult és megismerkedett az európai eszmékkel, életmóddal. Hazatérése után a hagyományoknak megfelelően nem hagyhatta el a házat, idejét levelezéssel töltötte. Levelezőtársai között volt Marie Ovink-Soer holland feminista is.

Emily Stowe kanadai orvos, feminista (1831–1903)

május 04, 2017 - 16:53

 után a második kanadai orvosnő. Ontario államban született, kvéker családban, ahol a szülők hat lányuk taníttatására nagy gondot fordítottak. Az USA-ban, Providence-ben szerzett tanári képesítést koedukált intézményben, ezután hét évig szülővárosa iskolájában dolgozott. A női jogok iránt 1852-ben kezdett érdeklődni, amikor a Victoria College visszautasította jelentkezését a neme miatt.