Lidia Gueiler Tejada bolíviai politikus (1921­–2011)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Lidia Gueiler Tejada bolíviai politikus (1921­–2011)  

május 06, 2017 - 21:31
Bolívia első női köztársasági elnöke.

Bolivia első női elnöke Cochabamba-ban született, boliviai anyától, német emigráns apától. Könyvelőnek tanult, 1948-ban csatlakozott a Movimiento Nacionalista Revolucionario  (MNR) párthoz. Néhány év múlva komoly tekintélyt szerzett, amikor megszervezte és sikerre vitte a baloldali nézeteikért bebörtönzött férjeik és fiaik kiszabadításáért küzdő nők éhségsztrájkját. 1952-ben részt vett a forradalomban, 1964-ben bebörtönözték majd száműzték. 1979-ben, hazatérése után megválasztották az alsóház elnökének, november 18-án  köztársasági elnöknek választották, a tisztséget 1980. júliusáig töltötte be. Később diplomataként szolgált, Kolumbiában, Venezuelában és az NSZK-ban volt nagykövet. Aktiv szerepet vállalt hazája feminista mozgalmában. La mujer y la revolución címen könyvet írt a forradalmár nőkről, önéletrajza Mi pasión de lidereza  címen jelent meg, 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Doria Shafik egyiptomi feminista, filozófus, író (1908–1975)

december 14, 2016 - 21:40

Az 1940-es évek nőmozgalmának legjelentősebb alakja, tevékenységének köszönhető, hogy az egyiptomi nők kivívták a szavazati jogot. 1940-ben doktorált filozófiából a Sorbonne-on, ezután hazatért. A francia nyelvű La Femme Nouvelle folyóirat szerkesztője lett, majd 1946-ben elindított egy arab nyelvű lapot is. 1948-ban létrehozta a Bint Al-Nil-t (a Nílus lányainak szövetsége), programjuk között szerepelt a nők szavazati jogának megszerzése, az analfabetizmus felszámolása, az alsóbbosztálybeli nők oktatása. Francia és arab nyelvű könyveket publikált, előadókörutakat tartott szerte a világban.

Domitila Chúngara bolíviai szakszervezeti vezető, feminista (1937–2012)

április 09, 2017 - 19:22

Boliviai őslakosok leszármazottja, bányászkolónián, nyomorúságban  született és nőtt fel. 1961-ben a többi bányászfeleséggel együtt létrehozta a Housewives' Committee-t (Háziasszonyok bizottsága), céljuk a nélkülözés és a szociális diszkrimináció megszüntetése volt. Az elnyomás fokozódásával tevékenysége egyre nehezebbé vált, rendőri brutalitást, kínzást szenvedett el, száműzetésbe kényszerült.  Si me permite hablar … (Hadd mondjam el …) című könyvét a bányászcsaládok életéről, a diktatúra elleni küzdelemről több nyelvre lefordították.

Ana Figueroa Gajardo chilei tanár, diplomata, feminista (1907–1970)

április 22, 2017 - 01:43
Ana Figueroa Gajardo (jobbra) Eleanor Roosevelttel

Az Instituto Pedagógico Universidad de Chile hallgatója volt, 1928-ban szerezte meg tanári diplomáját. Középiskolában tanított, majd igazgatói kinevezést kapott. 1947 és 1949 között ő volt a chilei középiskolai hálózat vezetője. 1948-ban megválasztották a Federación Chilena de Instituciones Femeninas  (chilei nőszervezetek szövetsége) elnökének. 1950-ben az Inter-American Commission of Women chilei tagja volt, majd az ENSZ meghatalmazott nagykövete lett.