Crystal Eastman amerikai ügyvéd, újságíró, feminista (1881–1928)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Crystal Eastman amerikai ügyvéd, újságíró, feminista (1881–1928)

április 22, 2017 - 01:55

1907-ben a New York University-n szerzett jogi diplomát. Foglalkozott munkajogi- és születésszabályozási tanácsadással, harcolt a nők gazdasági egyenlőségéért. A radikális Liberator című újság szerkesztője, 1919-ben az első amerikai feminista kongresszus szervezője. A világ legrégebbi női békemozgalmi szervezeteének, a Women's International League for Peace and Freedom-nak egyik alapító tagja. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rachel Foster Avery amerikai feminista (1858–1919)

december 29, 2016 - 22:55

Pittsburghben született, apja felvilágosult szellemű újságíró, anyja, Julia Manuel Foster a helyi női választójogi szövetség alelnöke, jóbarátja volt. 1875-ben, apja halála után anyjával és testvérével Philadelphiaba költöztek. Csatlakoztak a Citizens' Suffrage Association-hoz, Rachel a Pittsburgh Leader című feminista lapban kezdett publikálni. 21 évesen részt vett a National Woman Suffrage Association (NWSA) 11.

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Alva Myrdal svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986)

január 28, 2017 - 00:57

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője.