Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

április 22, 2017 - 00:49

Franz von Kinsky gróf lánya hagyományos nevelést kapott, nyelveket, zenét tanult, utazgatott. Rövid ideig Alfred Nobel titkárnője volt, akivel Arthur Gundaccar Suttner báróval kötött házassága után is levelezett. Aktivan részt vett a békemozgalmakban, a Gesellschaft der Friedensfreunde társaság megalapítója, az International Peace Bureau alelnöke. Az 1899-ben megtartott First Hague Convention delegációvezetője, az egyetlen női résztvevő. Nemzetközi tekintélye olyan nagy, hogy 1904-ben Theodore Roosevelt elnök fogadja őt a Fehér Házban. Háborúellenes regénye, a Die Waffen Nider komoly sikert aratott, röviddel a megjelenése után 27 nyelvre fordították le. (Magyarul: Le a fegyvert!, 1905, olvasható) Nobel a regény elolvasása után alapította meg a Béke-díjat, amelyet 1905-ben Bertha Suttner  kapott meg. 

Dániel Anna A világ színpadán címmel regényt írt életéről.

 "Suttner báróné végre néhány szóban tiltakozott ama barbár szokás ellen, hogy az ágyúkat, fegyvereket megszentelik és istentiszteleteket rendeznek a hála és gyász kifejezésére. Isten gyermekei vagyunk valamennyien és az Isten nem, fogadhatja szívesen azt a hálát, a melyre a másik fél könnyei borítanak gyászfátyolt. A báróné lelki szeme előtt egy gyönyörű álom lebeg : hatalmas, gazdag államokat lát, a melyek a szüntelen gyarapodás útján haladnak, mert közgazdaságuk erejét nem gyöngíti a hadsereg. Nincs katonaságuk — fölöslegessé tette a teljes érvényre emelt békebiróság." (Forrás: Vasárnapi Ujság 51. évf. 18. sz. (1904. május 1.)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték.