Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

április 08, 2017 - 22:57
A legismertebb ausztrál feminista.

Az első nő a Brit Birodalomban, aki parlamenti képviselőválasztáson indult. Portlandban született, felvilágosult szellemű családba. Apja lányainak is alapos oktatást biztosított, anyagi és szellemi függetlenségre biztatta őket. Anyja a női egyenjogúság harcosa volt, Vida segített neki a Woman Suffrage Petition-t támogató aláírásokat gyűjteni. Belépett a United Council for Women’s Suffrage-be, 1899-ben elnökké választották. 1900-ban The Australian Women’s Sphere címmel alapított lapot. 1901-ben részt vett az American Women’s Suffrage Association nemzetközi konferenciáján. The Woman Voter címen hetilapot alapított 1909-ben. 1903-ban elindult a parlamenti választáson, 51497 szavazatával nem tudott bejutni. Az elkövetkező választásokon még négy alkalommal indult, egyre több szavazatot ért el, de bejutnia nem sikerült.  

Londonban (Vida Goldstein fehér ruhában)

A Nők Választójogát Deklaráló Bizottság

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bella Abzug ügyvéd, politikus, feminista (1920–1998)

május 04, 2017 - 17:05

Jogi diplomájának megszerzése után szakszervezeti és polgári jogi ügyekkel foglalkozott. A vietnami háború idején kezdeményezésére jött létre a Women Strike for Peace Movement női békemozgalom. 1971 és 1977 között a Demokrata Párt tagjaként beválasztották kongresszusba, ahol kiállt a vietnami háború befejezéséért. Komoly kampányt folytatott a melegek, leszbikusok polgári jogaiért, a nők esélyegyenlőségéért. A Women's Environment and Development Organization (WEDO) nemzetközi szervezet egyik alapítója és vezetője, a National Advisory Committee for Women társelnöke.

A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.