Selina Cooper angol munkás, politikus, feminista (1864–1946)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Selina Cooper angol munkás, politikus, feminista (1864–1946)

december 17, 2016 - 22:16

Miután apja tífuszban meghalt, megözvegyült anyjával nyomorogtak. 12 éves korában lépett be részmunkaidősnek egy textilgyárba, egy év múlva abbahagyta az iskolát és teljes állásban dolgozott. A szakszervezet aktív tagjaként kezdett foglalkozni a munkásnők helyzetével. Részt vett a Women's Co-operative Guild által szervezett oktatásban, ahol politikai képzést is kapott. Autodidakta módon orvoslást is tanult, hogy segíthessen kolléganőin, akik többsége nem engedhette meg magának az egészségügyi ellátást. 

1892-ben az Independent Labour Party tagja lett. 1900-ban csatlakozott a North of England Society for Women's Suffrage egyesülethez (amely 1897 előtt, majd 1911-től újra Manchaster Society for Women's Suffrage néven működött). 1901-ben ő lett a Független Munkáspárt első női képviselője, amikor szegénytörvény-gondnokká választották. A Munkáspárt 1905-ben tartott konferenciáján tartott beszédében sürgette a párt vezetőségét, hogy támogassák a nők szavazati jogát. A nőjogok érdekében tartott szenvedélyes hangú beszédeivel országszerte komoly hírnévre tett szert. 1906-ban része volt a Nelson and District Suffrage Society megalakításában. Az első világháború idején létrehozta Nelson első terhesgondozó központját. 1910-ben beválasztották a négytagú küldöttségbe, akiket az akkori miniszterelnök, Asquith fogadott a nők szavazati joga ügyében. Később beválasztották a városi tanácsba, majd bíró lett. 

Békepárti volt, 1917-ben többezer nőt mozgósított Nelsonban egy háborúellenes felvonulásra. Időskoráig folytatta munkáját a város magisztrátusában. A harmincas években antifasiszta tevékenységet fejtett ki. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.